A karácsonyi időszak a felfokozott érzelmek ideje, így nem csoda, hogy nem csak a  szeretet, a béke, hanem a feszültség, az időnyomás, kompromisszumok és a megfelelési vágy is intenzívebben jelenik meg az ünnepekkor és a családi együttléteken. Sok családi történetben menetrendszerű a veszekedés, vita a karácsonyi készülődés közben. Idén megpróbálhatunk előre felkészülni ezekre a helyzetekre, végiggondolni, miből és hogyan alakul ki a feszültség, és ha már felismerjük a gyújtpontját, talán sikerülhet megelőznünk is. Nézzük, hogyan lehetséges ez!

Kezdhetjük azzal a változtatást, hogy kifejezzük az igényeinket még akkor, amikor felmerülnek bennünk és nem várjuk meg, amíg kiabálva kell őket közölnünk. Az igények kifejezésének fontosságára Nossrat Peseschkian A tudós meg a tevehajcsár című kötetében találunk egy beszédes történetet.

Ötven év előzékenység

“Egy idős házaspár hosszú évi együttélés után aranylakodalmát ünnepelte. Mikor reggelihez ültek, a feleség azt gondolta magában: “Ötven éven át előbbre tartottam a férjemet, és mindig neki adtam a zsömle ropogós felső felét. De ma végre egyszer magamnak tartom meg a finomabbat.” Megkente hát magának a zsömle felső felét, a másik felét pedig az urának adta. Ám a legnagyobb meglepetésére a férje boldogan csókolt kezet neki, és így szólt: “Drágám, ma ennél nagyobb örömet nem is szerezhettél volna! Ötven éve nem ettem a zsemle alsó feléből, pedig én azt szeretem a legjobban. De mindig azt gondoltam, hadd legyen csak a tiéd, ha annyira szereted.”

A tetteinket sokszor a másiknak tulajdonított szándék határozza meg, ezért a konfliktus alapja gyakran csupán egy félreértésből ered. Gondoljuk végig már jó előre, hogy hogyan szokott működni a mi karácsonyunk, hogyan zajlanak a folyamatok, milyen események követik egymást.

Tiszta fejjel, a konfliktust kívülről szemlélve, hamar világossá válhat, hogy mi okozza a feszültséget. Ezen a módon visszafejthetjük a saját érzéseinket és megfogalmazhatjuk, hogy mi magunk mit szeretnénk, hogyan teljen a karácsony. Lehet ez egy feladat átadása, de lehet egy olyan igény megfogalmazása is első körben, hogy idén nem szeretnénk egyik helyszínről a másikra rohanni, hanem békésen egy helyben ünnepelnénk. Megkérhetjük társunkat, családunkat, hogy ők is mondják el, nekik mi a fontos az ünnepek alatt. Az igényekből közösen kidolgozhatunk egy olyan megoldást, hogy mindenki boldog lehet a “zsömle azon felével, amelyre valójában vágyott”.

“…az ember úgy tud teljesen kapcsolódni valaki máshoz, ha előbb saját magával kibékült.”

Érdemes a karácsonyt megelőző nyugodtabb időszakban alaposabban megvizsgálni a saját érzéseinket ahhoz, hogy mások felé letisztultan, világosan meg tudjuk fogalmazni azokat. Irvin D. Yalomot bármikor szívesen és lelkesen ajánljuk, mert nagyon olvasmányosan késztet önvizsgálatra és gondolkodásra. Az alábbi idézet egy igazi “többször olvasós”, filozófikus művéből származik, aminek a sorai minden olvasásnál más értelmezéssel bírhatnak számunkra.

“Csakis arra gondoltam, hogy az ember úgy tud teljesen kapcsolódni valaki máshoz, ha előbb saját magával kibékült. Amíg nem vagyunk képesek a saját magányunkat elfogadni, a másikat az izoláció elleni védőpajzsként fogjuk használni. Ha valaki képes már úgy élni, mint a sas – vagyis hogy senki se látja, hallja! –, akkor fordulhat csak szeretettel a másik felé, és csak akkor képes a másik fejlődésével, gyarapodásával törődni.”

Megvizsgálhatjuk az érzéseinket a fenti idézettel kapcsolatban. Gondoljuk végig, hogy számunkra mit jelent kapcsolódni valaki máshoz és egyáltalán: hogyan működnek a kapcsolódásaink a hozzánk legközelebb állókkal. Elgondolkodhatunk rajta, hogy mit jelent számunkra a sas szimbóluma. Megválaszolhatjuk magunk számára azt a kérdést, hogy vajon mennyire tudunk egyedül lenni és van-e olyan az életünkben, akinek a jelenlétét “védőpajzsként” használjuk valami ellen. Sokszor az egyedüllétől való félelem is lehet visszatérő viselkedésmintáink mozgatórugója.

Ha magunkban rendbe tesszük az érzéseinket, gondolatainkat, megválaszoljuk a kérdéseket, gyakran a külvilág reakciója is változik – ez már önmagában elég lehet a berögzülések megváltoztatásához. Akkor élhetünk békében másokkal, ha először megtanulunk békében élni saját magunkkal.

Milyennek szeretnénk?

Képzeljük el minél konkrétabban, hogy milyen számunkra az ideális helyzet, amiben szívesen látnánk magunkat karácsonykor, és teremtsük is meg azt! Mitől lesz a miénk is egy kicsit a karácsony? Varró Dani Boldogság című verse egy rendkívül egyszerű és hétköznapi, ugyanakkor tökéletes pillanatot mutat be. Legalábbis a költő számára tökéletes, számunkra pedig kiindulópontként szolgálhat ahhoz a gondolathoz, hogy az apróságok is boldoggá tehetnek.

Próbáljuk meg idén kicsit jobban a saját igényeinkre szabni az ünnepeket, hogy az rólunk is, ne csak a családtagokról, vendégekről szóljon. Törekedjünk legalább egy stresszfaktor elkerülésére, vagy kiiktatására előzetes tervezéssel és őszinte beszélgetéssel.

Gondoljuk végig, hogyan képzeljük azt a helyzetet idén karácsonykor, amire azt tudjuk mondani: nem is kívánhatnék többet. Lehet ez egy pohár bor este a fa alatt a társunkkal, egy nagyobb fenyőfa, vagy egy éjszakába nyúló családi társasjátékozás. Itt is fontos az igényeink egyeztetése, de továbblépve az is lényeges, hogy a megvalósításra törekedjünk!

Ajándékozzuk idén szeretteinknek és magunknak is a nyugodtabb, békésebb önmagunkat és ezáltal boldogabb, békésebb karácsonyi ünnepeket!

Az idézet forrása: Irvin D. Yalom: Amikor Nietzsche sírt. A szenvedély regénye (Park Könyvkiadó, Budapest, 2012), 373. oldal



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!
Gaál Szilvia

Gaál Szilvia

Anya és irodalomterapeuta. Az olvasás számára szakma és hobbi egyben, ami feltölt és tanít. Elkötelezetten támogatja a nőket az anyává válás lelki folyamatában. Szereti a tudását átadni, megfigyelni és mélyeket lélegezni a természetben.
Gaál Szilvia

Pin It on Pinterest