Hétévesen találkoztam először a halállal. A nagymamámért jött. Persze csak halványan emlékszem rá. Foszlányok maradtak csupán utána, és az a különös, mellkasomat szorító érzés. Egyszerűen éreztem a jelenlétét, hogy sötétségbe borítja a lakás falait és elnehezül tőle a levegő. Itt járt.
Szerző cikkei
Fogadom, hogy szeretni fogom önmagam – Két film, ami az új évben is segíthet a felszínen maradni
A január sokunk számára a fogadalmakról szól. Az új év fényében szeretnénk tiszta lappal indítani, szorgalmasabbak lenni, többet sportolni, kevesebbet idegeskedni apróságok miatt. Az újrakezdésben talán csak azt felejtjük el, hogy hűségesek maradjunk önmagunkhoz. Hiszen a fogadalmaink elsősorban saját magunknak szólnak. Szeretni és tisztelni minden porcikánkat az év összes napján. Ez nem is olyan egyszerű,…
bővebben
„Az én életem ott van, ahol én vagyok” – megnéztük A kő című előadást
Meddig lehet a múlt terhét cipelni? Mi a hallgatás ára? Az utódait vagy önmagát félti az ember az igazságtól? Ezek a kérdések cikáztak a fejemben, miután életre kelt előttem A kő című dráma a Pesti Színház színpadán. Michal Dočekal rendezésében az idő kiszámíthatatlan útitársunk. Hol előrerohan velünk, hol visszarepít minket a múltba, miközben próbáljuk összerakni…
bővebben
„A múltba zuhanhatunk a másodperc töredéke alatt” – A transzgenerációs traumák hatása
Ezerszer hallott családi történetek, a fülünkben csengő jól ismert mondatok. Gyakran nem tulajdonítunk nekik jelentőséget, pedig fontos üzeneteket hordozhatnak. Pál Ferenc, római katolikus pap, mentálhigiénés szakember és Tóth Erzsébet Fanni, pszichológus, kutató ezeket az üzeneteket keresik. „A transzgenerációs sebek hatása a sorsunk alakulására” című Nyitott Akadémia est keretében nemcsak a tapasztalataikat osztották meg a közönséggel,…
bővebben
„Az anyaseb olyan, mint egy fátyol, amely elválaszt önmagunktól” – Az Anyaseb című könyvet ajánljuk
Anya szeret. Anya mindig velem van. Anya nélkül én sem lehetek. Néhány gondolat, amit féltve dédelgettem egész eddigi életemben. Aztán jön egy könyv, ami fejezetről fejezetre romba dönti minden meggyőződésemet. Tovább megyek: olyan, generációkon átívelő káros mintázatokra mutat rá, amelyeket öntudatlanul átörökíthetek a saját gyermekemre, ha nem tépem fel azt a bizonyos ragtapaszt. Bethany Webster,…
bővebben
„És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami” – #SAJÁTÉLMÉNY: Önismeret az Utas és holdvilág tükrében
Mindannyiunk száját elhagyja egyszer a mondat: legszívesebben kiszaladnék a világból! Hátrahagyni az elvárásokat, a felelősséget, és menni, amerre a szívünk visz. A megvalósítás azonban nem ennyire egyszerű. A minket érő rengeteg inger, a társadalmi normák és kötöttségek felőrölhetnek, aminek következtében az álmok megvalósítása várat magára. Viszont az elfojtott vágyak az idő múlásával nem kopnak ki,…
bővebben
Az életünk egy színes szőttes – Transzgenerációs történetek az irodalom tükrében
Van valami, ami rejtetten irányítja az életünket. Az elakadásaink, félelmeink hátterében ott munkálkodik megannyi láthatatlan szál, amely hatással van a döntéseinkre, az önmagunkhoz és másokhoz való viszonyunkra. Felmerül a kérdés: beleszólhatunk-e a sorsunk alakulásába, vagy minden előre meg van írva? A saját életünkről szóló regény jóval összetettebb, mint azt elsőre gondolnánk. A történetek túlnyúlnak az…
bővebben
You must be logged in to post a comment.