Az 1862-es Magyar nyelv szótára szerint a szenvedély: „Kedélyi állapot, vagy megrögzött hajlam, melynél fogva valakit bizonyos indulatok folytonosan, és csaknem ellenállhatatlan erővel, ingerelnek, izgatnak. Különbözik az indulattól, melynek a szenvedély mintegy hatványozott fokozata. (…) Az indulat hirtelen fellobbanó, a szenvedély tartós kedélyi izgalom, mely nem szünik minden módot és alkalmat felhasználni, hogy vágyait teljesítse….
bővebben

A télből a tavaszba való átmenet talán az egyik legmarkánsabb változás az év során. A tavasz az új élet kezdete, úgy a természetben, mint a lelkünkben. Éledünk mi is a külvilággal együtt, kinyílunk, lekerülnek a kabátok – külsőleg és szimbolikusan  is egyre inkább meg tudjuk mutatni igazi valónkat. Az új év kezdetéhez hasonlóan ez is…
bővebben

„Tüzesen süt le a nyári nap sugára”… – tudjátok, hogyan folytatódik ez a verssor? Ha lelkesen rávágtátok: „Az ég tetejéről a juhászbojtárra.”, már biztosan tudjátok, hogy Petőfi Sándor János vitéz című művének első sorairól van szó. Sokunkba egy életre beleivódott legalább ez az első néhány szó – hiszen tanultuk annak idején. De vajon tetszett nekünk…
bővebben

Ma ünnepelné (a szám szerint százharmadik) születésnapját a valaha élt egyik legsikeresebb magyar írónő, Szabó Magda. Ebből az alkalomból írok most róla; egyrészt, mert ha valakit, őt igazán érdemes – ahogy a Pszichoforyou-nál mondjuk – a pszichológia fénytörésében szemlélni. Másrészt pedig azért, mert nagyon hiányzik.

Olyan helyen élni, ahol négy évszak váltakozik, azért jó, mert mindenféle tevékenységet megtapasztalhatunk a strandolástól a síelésig. Tavasszal a frissen nyíló virágok pompája, nyáron a vízparti napfény, télen a hópelyhek kavargó tánca – az évnek ebben a három időszakában könnyen találunk olyat, amit szeretünk. Az ősz azonban sokak számára csak az az esős, szeles átmenet,…
bővebben