Az önismeret útját járva egyre többen jutunk el addig a gondolatig, hogy egyedül nem megy tovább, segítségre van szükségünk a lelki egészségünk helyreállításához, vagy éppen megőrzéséhez. És ezzel biztosan nem vagyunk egyedül: a statisztikák szerint átlagosan minden ötödik ember, akit ismerünk, bármely adott pillanatban küzdhet valamilyen, a mentális egészségét veszélyeztető problémával.

Pszichológusként kevés olyan világnap van, ami annyira fontos számomra, mint a mai, a Lelki Egészség Világnapja, amelyet 1992 óta október 10-én ünnepelünk. És kevés az olyan dolog is, amiről ennyire nehéz lenne írni. A lelki egészségről ugyanis napjainkban leginkább riasztó számadatok, keserűen, és kissé kiégetten megfogalmazott figyelemfelhívások formájában lehetne szót ejteni.

Biztosan sokan kerültünk már életünk során abba a helyzetbe, hogy valakinek erőnkön felül segíteni szerettünk volna, kimenteni, megmenteni őt egy lehetetlen élethelyzetből, kapcsolatból, vagy pusztán saját önkorlátozó hiedelmei rabságából. Tettük ezt azért, mert szerettük az illetőt, szántuk őt, vagy éppen emlékeztetett minket valakire, aki fontos (volt) az életünkben. Mások segítése, vagy megmentése azonban egy rendkívül…
bővebben

Mindannyian tudjuk, hogy milyen fontos adni és segítő kezet nyújtani azoknak, akik erre rászorulnak. Csakhogy a segítségnyújtáshoz elsősorban nem szavakra, hanem tettekre van szükség. Ezért úgy döntöttünk, hogy a saját tapasztalatinkon keresztül mutatjuk meg, hogy miért is jó dolog adni. Szerzőnk, Király Eszti a Backpack Running és a CoffeeRUN különítményéhez csatlakozott, hogy futva vigyen reggelit…
bővebben