„Képzeljenek el egy olyan fertőzést, amely a beteget ingerlékennyé, depresszívvé és önzővé teszi, valamint huszonhat százalékkal növeli az idő előtti halál kockázatát. Képzeljék el azt is, hogy az iparosodott államokban a lakosság harmadát érinti ez a kór, és tizenkettőből egy ember súlyos állapotban van, az arányok pedig romlanak. Bevétel, iskolázottság, nem és faj nem jelent…
bővebben

Dr. Máté Gábor a Szétszórt elmék című könyvében határozottan állítja, hogy a figyelemhiány zavar kinőhető. Nem gyógyítással, hanem a fejlődés elősegítése által, amit a gyermek megértésén keresztül a szülői attitűd megváltozása tehet lehetővé. A szakember érzékenyen, hibáztatás nélkül, saját személyes szülői élményeit is megosztva számol be arról a szakmai (és magánéleti) tapasztalatról, amelyet hatékonynak lát…
bővebben

„Képzelje el, hogy egy nagyon zsúfolt szobában áll, ahol mindenki beszél maga körül. Hirtelen valaki azt kérdezi magától: Mit is mondott az imént XY? A figyelemzavarral élő ember agyában pontosan ez játszódik le.” Ahogy arról Dr. Máté Gábor Szétszórt elmék című könyvét bemutató első cikkünkben írtunk, a figyelemhiány zavarral élő felnőttek gyakran nem tudják kiteljesíteni…
bővebben

A figyelemhiány zavara elsősorban nem egészségügyi probléma, sokkal inkább nevezhetjük idegrendszer fejlődésbeli – vagyis neurofiziológiai – elmaradásnak vagy zavarnak, amelyben a biológiai tényezők mellett nagy arányban vesznek részt pszichológiai tényezők, mint például a minket körülvevő személyes és kulturális környezet. Így a gyógyulás felé vezető úton kimagaslóan nagy szerepet játszik a pszichológiai biztonság, a családi kapcsolatok,…
bővebben

„Mozgó fénykép” – mondja Máté Gábor a 14 éven át (a covid miatt 15) tartó előadás-sorozatról, amely az idők során nemcsak egyre tiszteletreméltóbb vállalássá, de a nyár ikonikus színházi eseményévé is lett. Az olvasó számára Gyárfás Dorka és Somos Ákos interjúkötete hasonló mozgó fénykép, amely nemcsak az AlkalMáté TRUPP 14 előadásáról mesél (hiszen azokat már…
bővebben

Egyre több könyv és film mutatja be azt, amit eddig legszívesebben elrejtettünk volna, egyre több közszereplő beszél a nyilvánosság előtt arról, ami eddig kimondhatatlannak tűnt. Bár hosszú még az út odáig, hogy egyéni és kollektív traumáinkra ne tabuként és szégyenfoltként tekintsünk, az utóbbi időszakban mintha elkezdődött volna egyfajta gyógyulási folyamat. Ehhez az is kell, hogy…
bővebben