Ha lenne három kívánságunk, a felgyorsult, határidőktől hemzsegő, az idegösszeroppanás tőszomszédságában töltött mindennapjainkban azt hiszem, sokan először a stresszt szeretnénk egy csettintéssel eltüntetni az életünkből. A főnöknek szánt, magadba fojtott, belül fortyogó mondatok, az esti fáradt és nyűgös hazaérkezés, az alváshiány… De feltűnt-e, hogy a stressz nem csak belülről, de kívülről is felőröl? Pattanások és ekcéma, amik pont a nagy prezentációd előtt jönnek ki? Kiütések és viszketés, éppen a legzúzósabb időszakban? Mindezek újabb fekete pontok a stressz számlájára – és még egy ok arra, hogy lassíts egy kicsit. Cikkünkben megmutatjuk, hogyan.

Az évszázad szava: a stressz

Elismerem, tényleg közhelyesen hangzik, de a stressz behálózza az életünket. Egy nemrégiben megjelent írásunkban is foglalkoztunk vele, hogy ez a fránya modernkori szörnyeteg miként szövi be magát kapcsolatainkba és gondolatainkba, és miként kezd el hangosan játszani szorongásunk és idegességünk húrjain, sokszor éppen a legalkalmatlanabb pillanatokban.

A stresszt azonban a testünk is megsínyli, s nem csak izomfeszülések és gyomorgörcsök formájában, hanem, ahogy arra több évtizednyi kutatás is rávilágít, újra fel-felbukkanó bőrproblémák révén is.

Noha mindannyiunk bőre másképp reagál rá, azt már régen kimutatták, hogy a már meglévő bőrproblémák (akné, ekcéma, kiütések, pikkelysömör) súlyosbodnak stressz hatására. A fenti tünetek pedig stresszes időszakban az egyébként hibátlan és hamvas bőrűek körében is megjelenhetnek.

A stresszes bőr

Amikor stresszhelyzetet élünk át, a testünk azonnal reagál, és hormonok, valamint ingerület-átvivő anyagok révén készíti fel szervezetünket az esetleges veszélyre. Az egyik leggyorsabb reakció az adrenalin felszabadulása a mellékvesevelőből, ami az „üss vagy fuss” állapot előidézéséhez vezet – még akkor is, ha ma már nem ragadozók, hanem a főnök szúrós tekintete elől menekülünk. Ilyenkor többek között felgyorsul a szívritmusunk, kitágulnak a vázizmokat és a szívet körülvevő erek és megnő a keringő vér mennyisége.

Ez azt is jelenti, hogy a felgyorsuló véráramból az értékes tápanyagok (és főként az oxigén) sem tud felszívódni a bőr egyes rétegeibe, és a káros anyagok is könnyebben halmozódnak fel, ami bőrproblémákhoz (például narancsbőr) kialakulásához vezet.

Stresszhelyzetben az adrenalin mellett noradrenalin (norepinephrine) is termelődik, amely hasonló eredményre vezet, mint az adrenalin (megnövekedett szívritmus…). Ugyanakkor a noradrenalin a vérerek összehúzódása révén vérnyomásnövelő hatással is bír, illetve a véráramot főként a belső szervek és az agy irányába „tereli”. Ennek révén a bőr ismételten kevesebb tápanyaghoz és oxigénhez jut, még akkor is, ha az okok eltérnek az adrenalin által előidézett állapotétól. A végeredmény azonban – sajnos – hasonló: a kiütések, pattanások, mitesszerek és társaik kapva kapnak az alkalmon, hogy arcunkon nyaraljanak.

A főbűnös: a kortizol

A stressz kontra bőrproblémák perében szintén a vádlottak padján ül az sokszor csak stresszhormonként emlegetett és a mellékvesekéreg által egy többlépcsős folyamat eredményeként termelt kortizol. A kortizol egyrészt csökkenti a bőrben a reklámokból jól ismert, hidratáló hatással bíró hialuronsav termelődését, ami bőrünk kiszáradásához, repedezettségéhez vezethet.

Azt se felejtsük el, hogy stresszes időszakban gyakran el is feledkezünk a megfelelő mennyiségű folyadék beviteléről, vagy inkább kávéval és/vagy energiaitalokkal, szénsavas üdítőkkel pótoljuk azt, amelyek vízelvonó hatása révén bőrünk szinte krepp-pappír tapintásúvá válik.

Ha pedig te is azok közé tartozol, akik nagyon közeli kapcsolatot ápolnak az ajtófélfákkal, asztalsarkokkal és egyéb kiálló bútordarabokkal, s így gyakran szereznek be horzsolásokat/vágásokat mindennapi rohanásaik során, szintén rossz hírünk van: a stressz bizony a sebek begyógyulását is képes hátráltatni.

Még egy kis stressz…

És ha már itt tartunk, meg kell említenünk, hogy a stressz sajnos bőrünk öregedését is felgyorsítja. Ha a nagy hajtások alkalmával egy-egy újabb ráncocskát vélsz felfedezni a homlokodon, sajnos valószínűleg nem csak a képzeleted játszik veled. A kortizol (mi más…) ugyanis, azon kívül, hogy visszafogja a hialuronsav-termelést, a bőrünk rugalmasságáért felelős kollagén állagát is képes megváltoztatni egy glikációnak nevezett folyamat révén, amely így veszít feszességéből, és újabb ráncok bukkanhatnak fel rajta.

Ráadásul a kortizol sajnos a bőr pórusait eltömítő olajok termelését is fokozza, ami a mindig a legrosszabb pillanatokban előbújó pattanások megjelenéséhez vezet.

Sőt, a stressz hatására a már meglévő pattanások, aknék állapota (száma) is tovább romolhat, méghozzá a bélrendszerünkben megbúvó mintegy hárommilliárd baktérium egészséges egyensúlyának felborítása révén – mostanra biztosan kitaláltad, hogy bizony ebben is a kortizol a vétkes. A bélbaktériumok egyensúlyának felborulása ráadásul akár kiütések megjelenéséhez is vezethet – ami, akármennyire is divat a pöttyös, továbbra sem előnyös viselet egy fontos prezentáció/megbeszélés alkalmával.

Mindenki nyugodjon le, és termelje a szerotonint!

A stresszkezelés napjainkban a túlélés (de minimum a kiegyensúlyozott elme) záloga, és úgy tűnik, a megfelelő megküzdési stratégia választását bőrünk is meghálálja – különösen, ha a stratégia végeredménye a kortizol-szint csökkenése, és a stressz hatásait ellensúlyozó szerotoninszint növekedése. Ilyen elfoglaltság lehet például a biciklizés, a tánc, a rendszeres jóga vagy épp a futás.

S hogy miért épp a szerotonin? Mert ez a parányi ingerület-átvivő anyag a legjobb barátod, ha a stressz nyomainak eltüntetéséről van szó. Ugyanis amint a stressz-inger eléri a mellékvesekérget, és a kortizol akcióba lendül, a szerotonin is magára ölti szuperhős-gúnyáját, és nekilát a stresszhormon után maradt pusztítás nyomainak eltakarításához.

Láthatjuk tehát, hogy a stressz nem csak a szemeink alatti táskák bőrönd méretűvé dagadásához járul hozzá, hanem sokkal kellemetlenebb problémákhoz is vezethet. Épp ezért nem csak a stressz kezelése, de a bőrünk ápolása (melyre ideális megoldást jelenthetnek a gyógyszertárakban kapható dermokozmetikumok) is kiemelten fontos a stresszes időszakokban, ha szeretnénk elkerülni a fentebb felsorolt kellemetlen tüneteket.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Szólj hozzá!

Szabó Anna

Pszichológia BA és Tánctudomány szakon végzett. Főleg a mozgás-és az idegtudomány érdekli. És a nyelvek. Talán ezért is tanul és kutat jelenleg Párizsban – noha szívében mindig pécsi marad. Szeret a szabadban lenni, futni, túrázni, olvasni.

Pin It on Pinterest