Ha lenne három kívánságunk, a felgyorsult, határidőktől hemzsegő, az idegösszeroppanás tőszomszédságában töltött mindennapjainkban azt hiszem, sokan először a stresszt szeretnénk egy csettintéssel eltüntetni az életünkből. A főnöknek szánt, magadba fojtott, belül fortyogó mondatok, az esti fáradt és nyűgös hazaérkezés, az alváshiány… De feltűnt-e, hogy a stressz nem csak belülről, de kívülről is felőröl? Pattanások és ekcéma, amik pont a nagy prezentációd előtt jönnek ki? Kiütések és viszketés, éppen a legzúzósabb időszakban? Mindezek újabb fekete pontok a stressz számlájára – és még egy ok arra, hogy lassíts egy kicsit. Cikkünkben megmutatjuk, hogyan.

Az évszázad szava: a stressz

Elismerem, tényleg közhelyesen hangzik, de a stressz behálózza az életünket. Egy nemrégiben megjelent írásunkban is foglalkoztunk vele, hogy ez a fránya modernkori szörnyeteg miként szövi be magát kapcsolatainkba és gondolatainkba, és miként kezd el hangosan játszani szorongásunk és idegességünk húrjain, sokszor éppen a legalkalmatlanabb pillanatokban.

A stresszt azonban a testünk is megsínyli, s nem csak izomfeszülések és gyomorgörcsök formájában, hanem, ahogy arra több évtizednyi kutatás is rávilágít, újra fel-felbukkanó bőrproblémák révén is.

Noha mindannyiunk bőre másképp reagál rá, azt már régen kimutatták, hogy a már meglévő bőrproblémák (akné, ekcéma, kiütések, pikkelysömör) súlyosbodnak stressz hatására. A fenti tünetek pedig stresszes időszakban az egyébként hibátlan és hamvas bőrűek körében is megjelenhetnek.

A stresszes bőr

Amikor stresszhelyzetet élünk át, a testünk azonnal reagál, és hormonok, valamint ingerület-átvivő anyagok révén készíti fel szervezetünket az esetleges veszélyre. Az egyik leggyorsabb reakció az adrenalin felszabadulása a mellékvesevelőből, ami az „üss vagy fuss” állapot előidézéséhez vezet – még akkor is, ha ma már nem ragadozók, hanem a főnök szúrós tekintete elől menekülünk. Ilyenkor többek között felgyorsul a szívritmusunk, kitágulnak a vázizmokat és a szívet körülvevő erek és megnő a keringő vér mennyisége.

Ez azt is jelenti, hogy a felgyorsuló véráramból az értékes tápanyagok (és főként az oxigén) sem tud felszívódni a bőr egyes rétegeibe, és a káros anyagok is könnyebben halmozódnak fel, ami bőrproblémákhoz (például narancsbőr) kialakulásához vezet.

Stresszhelyzetben az adrenalin mellett noradrenalin (norepinephrine) is termelődik, amely hasonló eredményre vezet, mint az adrenalin (megnövekedett szívritmus…). Ugyanakkor a noradrenalin a vérerek összehúzódása révén vérnyomásnövelő hatással is bír, illetve a véráramot főként a belső szervek és az agy irányába „tereli”. Ennek révén a bőr ismételten kevesebb tápanyaghoz és oxigénhez jut, még akkor is, ha az okok eltérnek az adrenalin által előidézett állapotétól. A végeredmény azonban – sajnos – hasonló: a kiütések, pattanások, mitesszerek és társaik kapva kapnak az alkalmon, hogy arcunkon nyaraljanak.

A főbűnös: a kortizol

A stressz kontra bőrproblémák perében szintén a vádlottak padján ül az sokszor csak stresszhormonként emlegetett és a mellékvesekéreg által egy többlépcsős folyamat eredményeként termelt kortizol. A kortizol egyrészt csökkenti a bőrben a reklámokból jól ismert, hidratáló hatással bíró hialuronsav termelődését, ami bőrünk kiszáradásához, repedezettségéhez vezethet.

Azt se felejtsük el, hogy stresszes időszakban gyakran el is feledkezünk a megfelelő mennyiségű folyadék beviteléről, vagy inkább kávéval és/vagy energiaitalokkal, szénsavas üdítőkkel pótoljuk azt, amelyek vízelvonó hatása révén bőrünk szinte krepp-pappír tapintásúvá válik.

Ha pedig te is azok közé tartozol, akik nagyon közeli kapcsolatot ápolnak az ajtófélfákkal, asztalsarkokkal és egyéb kiálló bútordarabokkal, s így gyakran szereznek be horzsolásokat/vágásokat mindennapi rohanásaik során, szintén rossz hírünk van: a stressz bizony a sebek begyógyulását is képes hátráltatni.

Még egy kis stressz…

És ha már itt tartunk, meg kell említenünk, hogy a stressz sajnos bőrünk öregedését is felgyorsítja. Ha a nagy hajtások alkalmával egy-egy újabb ráncocskát vélsz felfedezni a homlokodon, sajnos valószínűleg nem csak a képzeleted játszik veled. A kortizol (mi más…) ugyanis, azon kívül, hogy visszafogja a hialuronsav-termelést, a bőrünk rugalmasságáért felelős kollagén állagát is képes megváltoztatni egy glikációnak nevezett folyamat révén, amely így veszít feszességéből, és újabb ráncok bukkanhatnak fel rajta.

Ráadásul a kortizol sajnos a bőr pórusait eltömítő olajok termelését is fokozza, ami a mindig a legrosszabb pillanatokban előbújó pattanások megjelenéséhez vezet.

Sőt, a stressz hatására a már meglévő pattanások, aknék állapota (száma) is tovább romolhat, méghozzá a bélrendszerünkben megbúvó mintegy hárommilliárd baktérium egészséges egyensúlyának felborítása révén – mostanra biztosan kitaláltad, hogy bizony ebben is a kortizol a vétkes. A bélbaktériumok egyensúlyának felborulása ráadásul akár kiütések megjelenéséhez is vezethet – ami, akármennyire is divat a pöttyös, továbbra sem előnyös viselet egy fontos prezentáció/megbeszélés alkalmával.

Mindenki nyugodjon le, és termelje a szerotonint!

A stresszkezelés napjainkban a túlélés (de minimum a kiegyensúlyozott elme) záloga, és úgy tűnik, a megfelelő megküzdési stratégia választását bőrünk is meghálálja – különösen, ha a stratégia végeredménye a kortizol-szint csökkenése, és a stressz hatásait ellensúlyozó szerotoninszint növekedése. Ilyen elfoglaltság lehet például a biciklizés, a tánc, a rendszeres jóga vagy épp a futás.

S hogy miért épp a szerotonin? Mert ez a parányi ingerület-átvivő anyag a legjobb barátod, ha a stressz nyomainak eltüntetéséről van szó. Ugyanis amint a stressz-inger eléri a mellékvesekérget, és a kortizol akcióba lendül, a szerotonin is magára ölti szuperhős-gúnyáját, és nekilát a stresszhormon után maradt pusztítás nyomainak eltakarításához.

Láthatjuk tehát, hogy a stressz nem csak a szemeink alatti táskák bőrönd méretűvé dagadásához járul hozzá, hanem sokkal kellemetlenebb problémákhoz is vezethet. Épp ezért nem csak a stressz kezelése, de a bőrünk ápolása (melyre ideális megoldást jelenthetnek a gyógyszertárakban kapható dermokozmetikumok) is kiemelten fontos a stresszes időszakokban, ha szeretnénk elkerülni a fentebb felsorolt kellemetlen tüneteket.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Szólj hozzá!

Szabó Anna

Idegtudomány szakirányon végzett, de tanulmányaiba egy nagyobb csipet pszichológia és mozgástudomány is vegyült. Jelenleg doktori tanulmányait folytatja Franciaországban, szabadidejét futással (sokszor a határidők elől is), túrázással, írással és társasjátékokkal tölti.

Pin It on Pinterest