Hányszor van rá példa életünk során, hogy egy asztaltársaság beszélgetésében csodálatkeltő történetek hangzanak el fantasztikus teljesítményű emberekről?! Legtöbbször ilyenkor az intellektuális teljesítmény, és az elért sikerek átlagon felülisége a téma, vagyis a kiemelkedésben rejlő eredetiség. Ahogyan halljuk ezeket a történeteket, az valami kevésség-érzetet hagy bennünk. „Bárcsak” kezdetű mondatfoszlányok fogalmazódnak meg, hogy legalább a közelébe érhetnénk…
bővebben
„Bocsánat és köszönöm” – két egyszerű kifejezés, amelyeket sokszor éppen a legnehezebb érzelmi helyzetekben használunk, akkor, amikor bűntudatunkat vagy hálánkat közvetítjük mások felé. Megbánást vagy hálát tanúsítani nem könnyű, és gyakori jelenség, hogy azok, akik könnyedén dobálóznak ezekkel a kifejezésekkel jelentéktelen hétköznapi helyzetekben nehezen mondják ki őket akkor, amikor valóban szerepük volna. Elpazarolt gesztusaink háttere…
bővebben
Manapság, amikor egyre alaposabb tudást szerzünk a másokkal való együttműködés érzelmi hátteréről, furcsának tűnhet, hogy egy olyan alapkő, mint az empátia fogalma félreérthető lehet. Hasznos tisztázni jelentését és megnyilvánulását önmagunkban és mások felé, mert könnyen meglehet, hogy amit együttérzésnek szántunk, az valójában több önsorsrontást hordoz magában, mint segítő jelenlétet. Meddig érdemes beleengednünk magunkat az empátiába,…
bővebben
Popper Péter népszerű közéleti személyiség volt, a mai napig idézik őt előadások és cikkek magvas gondolataiban, és nem csak pszichológiai berkekben. Filozófiai és klinikai gyermekszakpszichológus volt, pszichoterapeuta, kandidátus és vendégoktató hazai és külföldi egyetemeken, mellette nagyszerű előadó, tanár, író: számos vitathatatlan eredmény. De ki lehetett mögöttük az ember? Mit hozott tanításaiba saját életéből, és miért…
bővebben
Megkapó, modern, korát megelőző vagy formabontó? Ki lehetett Jane Austen hajdanán, és milyen kép él róla bennünk most? Sokan nevezik „mentsvárnak” Jane Austen hat regényből álló életművét, amikor stresszlevezetésükről, feltöltődésük forrásairól mesélnek. Milyen érdekes, hogy 2021-ben még mindig beszélünk egy olyan írónőről, aki évszázadokkal ezelőtt alkotott, romantikus regényeit mégis képtelenség elfelejteni. Hogy miért? Mert gondolatai…
bővebben
Egy régi mondás úgy tartja, hogy valójában az ellenségeink a legjobb barátaink, hiszen egyedül ők azok, akik finomkodás nélkül mutatnak rá a hibáinkra. De mi történik akkor, ha ez a sorrend felborul? Vagyis, ha azokban a kapcsolatokban is sérülésektől tartunk, amelyek eredetileg támogató, baráti jelleggel részei az életünknek? Legyen szó barátságról, rokoni- vagy munkahelyi kapcsolatról,…
bővebben
Még mindig sok ellentmondás kíséri az állatok érzelemvilágával kapcsolatos vizsgálatokat. A viselkedési repertoárban és érzelemkifejezésben megjelenő átfedéseket sokan vitatják és hárítják, különösen az ember felsőbbrendűségét és egyediségét féltő elméletek. Azonban Frans De Waal könyve megváltoztathatja ezt a begyepesedett világképet, ha esélyt adunk rá. Mindezt pedig számtalan megfigyelésre és mélységes együttérzésre alapozva teszi. Szeretem a természetfilmeket…
bővebben
Ha Diana hercegnő napjainkban is köztünk lenne, talán ő is rendszeresen posztolna a közösségi oldalakon, mint a meseszerű életet megtestesítő celebritások többsége. De azt hiszem, még ezeken a felületeken is másképp lenne jelen, mint az átlag. A lényét kísérő figyelmet valószínűleg jótékonysági ügyekre fordítaná, termékmegjelenítések és önreklám helyett. Ahogy később a róla szóló gyászbeszédben is…
bővebben
Önmagunk megértése, működésünk tudatosítása elengedhetetlen lépés a kiegyensúlyozott élethez vezető úton. Erről azonban sokan elfeledkeznek, vagy átugorják ezt a nehéz bukkanót, mivel fájdalommal jár. Könnyebb kifelé haragudni, mint befelé tudatosítani, hogy hol találnak el a külvilág történései. Pedig az önreflexió gyakorlása iránytű lehetne konfliktusaink és elakadásaink megértésében egyaránt. Amikor azzal találkozom egy életút hallgatása során,…
bővebben
Ezt a kérdést több másikkal is kiegészíthetnénk, hogy teljesebb képet kapjunk; nálunk miről szólhat. Például, hogy személy szerint miből érezzük azt, hogy szeretve vagyunk? Számunkra mi a szeretet „mértékegysége”? Mi a szeretet kifejezésének az a módja és gyakorisága, amit a külvilág elfogadásaként, megbecsüléseként tudunk lefordítani magunknak? Mit jelent számomra, ha bele merem engedni magam mások…
bővebben