A forradalom, talán szelídebb formában, de a pszichológiának is része, annak egyik fontos alapköve, amelyet nem egyszer honfitársaink raktak le. A mai napon cikkünkben (a teljesség igénye nélkül) három magyar származású pszichológusra emlékezünk. Mert a tisztelet a tudomány bátor forradalmárainak is kijár!
Tavasszal a természettel együtt, mi is szeretnénk egy kicsit újjászületni… Az évnek ebben a szakaszában (is, megint) elhatározzuk, hogy elkezdünk sportolni. Az, hogy mi alapján választunk mozgásformát, sokszor ízlés, temperamentum kérdése. De lenne itt még egy fontos szempont, amit talán érdemes mérlegelni: vannak ugyanis bizonyos sportok, amelyek az izmaink mellett, az idegsejtjeink számát is gyarapítják,…
bővebben
Egy 30 éven keresztül zajló, tavaly lezárult kutatás – amely többek között azt is vizsgálta, hogy milyen hatással vannak étkezési szokásaink a kognitív teljesítményünkre – részeredményei alapján feltételezhető, hogy a memóriánkra és az absztrakt érvelési képességünkre pozitívan hat egy-egy szelet csokoládé elfogyasztása.
Egy korábbi cikkünkben már olvashattatok arról, hogy milyen elképesztően erős fizikai tüneteket okoz egy szeretett személy elvesztése, vagy, ha elhagynak minket: bizony, ha szakítanak velünk, akkor, az szó szerint fáj. Egy 2015-ös kutatás eredményei alapján – amely úgy tűnik azt is kiderítette, agyunk mely része felelős a magányt okozó rossz érzésekért – arra lehet következtetni,…
bővebben
A csók a nyugati társadalmakban természetes része a szerelemnek és a párkapcsolatoknak. Nem lepődünk meg az utcán csókolózó párok láttán, és szinte elvárjuk, hogy a romantikus filmek is így érjenek véget – ha nincs csók, nincs „happy end”. De vajon mindenhol ilyen természetes ez a gesztus? A csók, mint az összetartozás kifejeződése univerzális és ösztönös…
bővebben
A szerelem olyan, mint a drog – állítják sokan, és úgy tűnik, hogy „lejönni” sem egyszerű róla. A vonatkozó kutatási eredmények szerint elveszíteni a szerelmünket tulajdonképpen pontosan ugyanolyan nehéz, mint egy kokainistának felhagyni a szerhasználattal. Fizikálisan és mentálisan is ugyanez a helyzet: a szervezetünkre és az elménkre is komoly és kimutatható hatással van egy szakítás,…
bővebben
Egy átlag felhasználó napi 11 alkalommal jelentkezik be, és körülbelül 90 percet tölt aktívan a Tinderen azzal, hogy a potenciális partnerek között „lapozgat”. Vajon mi teszi olyan vonzóvá ezt a viszonylag egyszerű, kevés információn alapuló alkalmazást? Mi köze van a Tindernek az ősemberhez, és hogyan hat ösztöneinken keresztül az érzelmeinkre? Lássuk, mi a Tinder pszichológiája!
A tikkasztó hőségben sokan választják a vízpartot: ha már ott vagyunk, akkor miért ne úsznánk egy jót? Elvégre ennek a rendkívül egészséges mozgásformának a jótékony hatásai a test mellett a léleknek egyaránt kedveznek. Mindez kiegészülve egy kellemes napfürdővel… Ennél kellemesebb kombinációt nem is tudnánk elképzelni egy forró nyári hétvégére. De miért is olyan jó úszni?
Egy korábbi cikkünkben írtunk már a felnőtt léttel járó felelősség, vagy éppen egy komoly párkapcsolat felvállalását végletekig halogató férfiakra jellemző Pán Péter-szindrómáról. Ahogy akkor is is jeleztük, bár ritkán, de azért előfordul, hogy a megállapodástól ódzkodó „Pétereknek” valahogy mégis sikerül komolyabb párkapcsolatot kialakítaniuk.
Elég alvás és rendszeres testmozgás. Úgy tűnik, ez a két dolog rengeteget segíthet abban, hogy jobban teljesíts, függetlenül attól, hogy szellemi munkáról, egy vizsgaidőszakról, vagy bármilyen, mentális erőfeszítést igénylő feladatról van szó.