„Mindenki a maga sorsáért felelős, ha változtatni akarna, megtehetné.” „Miért nem megy el dolgozni, ahelyett, hogy kéreget?” „Nem adok neki piára.” „Egyszerűen csak büdös neki a munka.” „Van nekem elég bajom, nemhogy még a hajléktalanokat is én istápoljam!” „Ő tehet róla, hogy utcára került, nyilván megvan az oka.” Hosszasan lehetne még sorolni azokat az önfelmentő…
bővebben
„Ha körülnézünk egy huszonöt fős osztályban, legalább öt olyan gyereket látunk, aki az elmúlt év során komolyan foglalkozott az öngyilkosság gondolatával.” Ez a megdöbbentő mondat Dr. Balázs Judit 2017-es Pszinapszis előadásán hangzott el. Az ELTE tanszékvezető egyetemi docense, a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház oktatási és tudományos igazgatója előadásában arról beszélt, mennyire fontos az öngyilkosság rizikófaktorainak minél…
bővebben
Az ember, mint biológiai lény ma pontosan ugyanazokra a dolgokra vágyik, mint ezer meg kétezer évvel ezelőtt. A testi és lelki szükségleteink alig változtak, miközben a társadalmi környezet teljesen átalakult – állítja Dr. Belső Nóra, pszichiáter szakorvos, egészségügyi menedzser specialista, aki szerint ez a tendencia, illetve a ritmuskülönbségből eredő feszültség a párkapcsolatainkon is nyomot hagyott…
bővebben
Annyi mindent leírtak már az anyaságról: könyvtárnyi szakirodalom áll rendelkezésre a témában, és itt nálunk, a Pszichoforyou-n is olvashattatok már erről jó sokat. Ez persze nem véletlen, hiszen az anyaság egy nagyon fontos téma, életünk legmeghatározóbb emberi kapcsolata. Éppen ezért, ezen a különleges napon még az átlagosnál is nagyobb figyelmet fordítunk arra, hogy a téma…
bővebben
Irigykedni, gúnyolódni, kibeszélni. Tehetnénk úgy, mintha mi ezeket a dolgokat soha nem csináltuk volna, vagy hitegethetnénk magunkat azzal, hogy velünk sem teszik meg mások, de ez bizony önámítás lenne. Sajnos ezek a jelenségek szinte kivétel nélkül mindannyiunk életét áthatják: a hátunk mögött tett rosszindulatú megjegyzésekkel szemben védtelenek vagyunk, és bizony – tegye mindenki a szívére…
bővebben
Vágytam rád. Világra hoztalak. Simogattalak, babusgattalak. A széltől is óvtalak. Az életemnél is jobban szerettelek. Már soha többé nem vagy velem. Nem érezhetlek, nem ölelhetlek. Nem tudom, mi leszel, ha nagy leszel… Egy gyermek halála a szülők legsúlyosabb, legfájdalmasabb és legszörnyűbb tragédiája. Kimondása is nehéz, együtt élni vele szinte elviselhetetlen. A gyász feldolgozásához, a fájdalom…
bővebben
Ha valahol szóba kerül, érdemes-e testi fenyítést alkalmazni a gyereknevelésben, minden kijelentés nyomán parázs vita lángol fel. Vannak, akik úgy érzik, soha nem lennének képesek kezet emelni a gyerekükre, és vannak, akik azt vallják, nincs semmi probléma egy-egy nevelő célzatú, szinte fájdalommentes meglegyintéssel. Egy ötven év adatait feldolgozó új kutatás szerint azonban bármilyen aprónak szánunk-érzünk…
bővebben
„Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba” – állítja Hérakleitosz. Fontos bölcsesség ez, ugyanakkor „lélektani szempontból igenis lehetséges, hogy kétszer, vagy akár sokkal többször ugyanabba a folyóba lépjünk, hiszen gyakran a torz, hamis, vagy téves mintáinkat követve újból és újból ugyanazokat a hibákat ismételjük” – ezt már Limpár Imre, tréner, tanácsadó szakpszichológus állítja, aki a Pszinapszison…
bővebben
Amikor a kezünkbe kapunk egy betegségről szóló diagnózist, akkor többnyire dühösnek, frusztráltnak, tehetetlennek érezzük magunkat. Miközben haragszunk a világra és a betegségünkre, hajlamosak vagyunk saját magunkra a körülmények áldozataként, nem pedig egy kompetens, cselekvő személyként tekinteni. Pedig éppen mi vagyunk azok, akik a legtöbbet tehetnénk a gyógyulás érdekében, feltéve, hogy nem utálattal, hanem elfogadó szeretettel…
bővebben
A boldogság mulandó – tartja a mondás. Nem is vitatkoznánk ezzel az állítással, hiszen (ahogy arról már korábban mi is írtunk) inkább boldog pillanatokról, időszakokról érdemes beszélni, mintsem nagybetűs, idealizált Boldogságról.