Miért nem tudott Bill Clinton ellenállni a kísértésnek az Ovális Irodában? Hogyan változtathatja meg két szem pillecukor az oktatáspolitikát? Mi kell ahhoz, hogy be tudjuk tartani az újévi fogadalmunkat? Walter Mischel Pillecukorteszt – Hogyan fejlesszük önuralmunkat című könyve többek között ezekre a kérdésekre keres és ad konkrét válaszokat.
„Jó szülőnek lenni ma egy fejlődési út” – vallja L. Stipkovits Erika, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és hipnoterapeuta, aki több évtizedes tapasztalatát sűrítette össze Szeretettel sebezve című könyvében, amelyet kivétel nélkül mindenkinek jó szívvel ajánlunk. Szülei ugyanis mindenkinek vannak, vagy voltak – és sokan előbb vagy utóbb azzá válnak. Generációról generációra szálló következmények L. Stipkovits Erika könyvének…
bővebben
Közeleg a karácsony, az időszak, amikor az ajándékokat kutatva, elszántan rójuk az utcákat, és a bevásárlóközpontok zsúfolt folyosóit, és szebbnél szebb, jobbnál jobb dolgokat találunk – magunknak.
„Ünnepelj ma velünk!” „Szerezz örömöt!” „Aranyozd be a pillanataidat!” – üzeni nekünk a média, miközben az emberek 43 százaléka házastárs vagy élettárs nélkül él. A fennmaradó része pedig családban, házasságban, vagy párkapcsolatban tölti a hétköznapokat. És az ünnepnapokat is…
Miközben a neonfénnyel megvilágított konditermekben hódít a fegyencedzés, addig az igazi fogvatartottak – vagy legalábbis közülük néhányan – a börtönfalak között jógáznak. Az órákat Bakonyi Panni tartja, aki önszántából ment be, és jár vissza ezzel a céllal rendszeresen az egyik büntetés-végrehajtási intézetbe.
Hogyan hackeljük meg az agyunkat? Miért gonosz lego-figurákkal játszanak a mai gyerekek? Hogyan építsünk gémkapocsból vállalkozást? Hogyan kell gyászolni a digitális térben? Miért a meditáció a legnagyobb ajándék, amit az agyadnak adhatsz? Hogyan alakul ki a saját randimárka? Miért megy egy jógaoktató (önszántából) börtönbe?
„Légy hálás!” „Adj hálát minden nap!” „Köszönd meg!” Egyre gyakrabban és egyre többször találkozunk a fentiekhez hasonló felszólításokkal, de a tudományos alapokon nyugvó magyarázat, a legtöbbször lemarad az alapvetően jó szándékú biztatás mögül. A The New York Times újságírója, Arthur C. Brooks egy hiánypótló cikkben összegezte a hálával kapcsolatos kutatásokat.
November 23-án Feldmár András volt a HVG Extra Pszichológia Szalon vendége. Az Átrium Film-Színházban szervezett eseményen a Vancouverben élő, de Magyarországon is gyakran előadó Feldmár – a tőle megszokott stílusban – osztotta meg a közönséggel (olykor) megosztó gondolait.
Mi motivál egy fogyasztót arra, hogy megvegyen egy terméket? Mitől lesz egy reklám sikeres? Mitől lesz a vásárló márkahű? Eddig az ilyen típusú kérdések megválaszolására hagyományos eszközöket, például kérdőíveket, vagy fókuszcsoportos vizsgálatokat használtak a marketing- és reklámszakemberek. Mostanában a tudatos válaszok helyett, a háttérben húzódó tudatalatti, valamint az agyunkban zajló folyamatokra kíváncsiak.
Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá – fogalmazott annak idején a stressz legnagyobb kutatója, Selye János. Nos, úgy tűnik ez – az alapvetően a stressz biológiai megközelítésére vonatkozó állítás – a párkapcsolatokra is igaz. A stressz ugyanis – a szervezetünkhöz hasonlóan – a környezetünkben élő emberekre is hatással van.