Gondoltad volna, hogy a gyermeked nyolcéves koráig a legkönnyebben és legtartalmasabban a rajzolás segítségével kommunikál? Nem tud róla ő sem: észrevétlenül beszél, ha hagyják és ösztönzik, hogy ceruzát fogjon a kezébe. Éppen e tudatalatti, színekből kevert párbeszédre alapoz a módszer, amely a képzőművészetet használja a segítségadás eszközeként.  A Pszichoforyou-nak a művészetterápiákról Gyimóthy Gábor terapeuta mesélt.

Aggaszt, hogy nem láttad az örömöt az arcán a karácsonyfa alatt? Meglepődött, vagy inkább csalódott volt az osztályzata miatt? Szereti a sulit, vagy csak túléli? Vajon titkolózni akar? Nem biztos. Talán csak nem tudja, vagy nem meri kiadni az érzelmeit. De mégis, hogyan segíthetsz neki?

Egy „infós kocka”, akinek a hobbija a pszichológia, de mostanra – ahogy ő fogalmaz – már „valahogy összeadódtak benne a dolgok”. Molnár Ádámmal, aki nem mellesleg egy Zimbardoval közös kutatáson dolgozik éppen, a legutóbbi TEDxYouth konferencián találkoztunk.

Egy korábbi cikkünkben írtunk már a felnőtt léttel járó felelősség, vagy éppen egy komoly párkapcsolat felvállalását végletekig halogató férfiakra jellemző Pán Péter-szindrómáról. Ahogy akkor is is jeleztük, bár ritkán, de azért előfordul, hogy a megállapodástól ódzkodó „Pétereknek” valahogy mégis sikerül komolyabb párkapcsolatot kialakítaniuk.

A Borostyán szülő hite az, hogy a világ tele van veszélyekkel, amelyektől a gyermekét meg kell védenie. Ha kell, visszaszerzi a homokozóban a gyerek helyett a lapátot, vagy megírja helyette a házi feladatot. A jó szándék vezérli, ő csak a legjobbat és a legtöbbet szeretné adni, miközben sok mindentől megfosztja gyermekét. Többek között az önállóságtól.

Miért nem tudott Bill Clinton ellenállni a kísértésnek az Ovális Irodában? Hogyan változtathatja meg két szem pillecukor az oktatáspolitikát? Mi kell ahhoz, hogy be tudjuk tartani az újévi fogadalmunkat?  Walter Mischel Pillecukorteszt – Hogyan fejlesszük önuralmunkat című könyve többek között ezekre a kérdésekre keres és ad konkrét válaszokat.

Elég alvás és rendszeres testmozgás. Úgy tűnik, ez a két dolog rengeteget segíthet abban, hogy jobban teljesíts, függetlenül attól, hogy szellemi munkáról, egy vizsgaidőszakról, vagy bármilyen, mentális erőfeszítést igénylő feladatról van szó.

Az egyetemistákat karácsonykor nemcsak az ünnep gondolata hozza lázba, helyette egyre többeknél mutatkoznak a „vizsgapara” tünetei. Vajon hogy birkózik meg agyunk a nagy mennyiségű, hirtelen rá zúdított információval? És mit tehetünk, hogy maximumon „pörögjenek a fogaskerekek”, és jobban menjen a tanulás a vizsgaidőszakban? Hogyan őrizhetjük meg mentális egészségünket ebben a stresszel teli időszakban?

„Jó szülőnek lenni ma egy fejlődési út” – vallja L. Stipkovits Erika, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és hipnoterapeuta, aki több évtizedes tapasztalatát sűrítette össze Szeretettel sebezve című könyvében, amelyet kivétel nélkül mindenkinek  jó szívvel ajánlunk. Szülei ugyanis mindenkinek vannak, vagy voltak – és sokan előbb vagy utóbb azzá válnak. Generációról generációra szálló következmények L. Stipkovits Erika könyvének…
bővebben

Közeleg a karácsony, az időszak, amikor az ajándékokat kutatva, elszántan rójuk az utcákat, és a bevásárlóközpontok zsúfolt folyosóit, és szebbnél szebb, jobbnál jobb dolgokat találunk – magunknak.