A párkapcsolatokban az egyik legfőbb szükségletünk a másikhoz való érzelmi kapcsolódás, az érzelmi síkon megélt harmónia, a kiegyensúlyozott szexuális élet, a ránk vonatkozó visszaigazolások és reakciók. Szükségünk van arra, hogy megértsenek, szeressenek minket, és biztonságban érezhessük magunkat.

Tökéletes kapcsolat nincs – az “elég jó” kapcsolat azonban olyasmi, amiért érdemes küzdeni. Az elég jó kapcsolatban a két ember érti egymást, és képesek arra, hogy a kialakult stresszt, nézeteltérést, vitát társként, együtt oldják meg. Ideális esetben olyan közös megküzdési stratégiákat fejlesztenek ki, amelyek segítségével összekapaszkodva, egymást megértve és támogatva haladnak a céljaik felé.

Ha ez hiányzik, akkor valószínű, hogy párkapcsolati elégedetlenséget élünk meg, ami egy komoly stresszforrás. Ha ez a helyzet huzamosabb ideig fennáll, akkor jó eséllyel a testünk is jelez, például szexuális funkciózavarok és betegségek formájában – hiszen amikor sír a lélek, akkor szenved a test is.

Egészség vs. jól működő párkapcsolat

Azok az emberek, akik megelégedetten élnek a kapcsolataikban, hosszabb életűek, mint azok, akik egy rossz kapcsolatban szenvednek évekig. A jól működő párkapcsolatok fontos szerepet játszanak testi-lelki egészségünk megőrzésében. Ezek alapján általánosságban elmondható, hogy a párkapcsolatukkal elégedett emberek pszichológiai immunrendszere erősebb, így könnyebben tudnak megküzdeni a nehézségekkel. Ezt az állítást vonatkozó kutatások eredményei is megerősítik. Ezek szerint:

  • a kapcsolati problémák hozzájárulnak a depresszív tünetek kialakulásához, a rosszabb mentális és pszichés állapothoz, a nők és férfiak esetén egyaránt (Whisman, 2001).
  • az egy időben előforduló kettős stressz, tehát amikor a munkahelyen is és a magánéletben is tartósan együtt járnak a nehézségek, a legnagyobb a kockázata a betegségek előfordulásának (Balogh és mtrsai, 2006).

De a lelki mellett a testi egészségünk szempontjából is van jelentősége a párkapcsolati elégedettségnek (Kiecolt-Glaser és Newton 2001):

  • A párkapcsolatukkal elégedett nők jobban alszanak és kevesebbet járnak orvoshoz, mint azok, akik elégedetlenebbek a kapcsolatukkal. (Prigerson, Maciejewski és Rosenheck,1999)
  • A rheumatoid arthritis-szel küzdő nők közül a jó párkapcsolatban élők jobb egészségi mutatókkal rendelkeznek, mint azok, akik boldogtalan kapcsolatban élnek. (Roth – Roemer és Kurpius,1996).
  • A szexuális élettel való elégedetlenség a párkapcsolatokban összefüggést mutat a rosszabb fizikai egészségi állapottal. A rossz kapcsolatok érrendszeri problémákat, immunológiai és endokrinológiai rendellenességeket, illetve neuro-szenzoros problémákat okozhatnak. ( Glaser és Newton, 2001).
  • A házassággal való elégedetlenség összefügg a magas vérnyomás kialakulásával és a szív falának megvastagodásával (Balog és mtsai, 2006).

Ahogy azt a fenti eredmények is mutatják,

a párkapcsolatban megélt harmónia az élettel való elégedettséghez és az egészségünk megőrzéséhez is nagymértékben hozzájárul.

Éppen ezért minden eszközt érdemes megragadni, hogy a párkapcsolatunk minél jobb minőségben működhessen, és érdemes odafigyelni azokra a jelekre is, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy valami nincs rendben.

Az Apokalipszis négy lovasa

John Gottman amerikai párterapeuta csoportokra osztotta a párkapcsolatokban felbukkanó elégedetlenség előjeleit, vagyis a rosszul működő párkapcsolat tüneteit. Gottman az Apokalipszis négy lovasának nevezi ezeket a tüneteket, amik tulajdonképpen a kapcsolatok végét jósolják be.

A négy lovas:

  • Sértegetés, kritizálás, szóbeli bántás,
  • Megvetés, lenézés
  • Felelősség-áthárítás
  • Visszahúzódás, a kapcsolat megszakítása

Ha egy pár a négy lovas közül bármelyiket tapasztalja, akkor érdemes párterápiás segítséget kérni, ami során megtanulják kialakítani a megfelelő megküzdési stratégiáikat annak érdekében, hogy a konfliktusok ne emésszék fel a kapcsolatukat – például a vitás helyzeteket ne ordibálással, vagy elkerüléssel próbálják megoldani.

Mitől érezzük elégedetten magunkat a párkapcsolatunkban?

Az ember alapvető igénye a párkapcsolatában, hogy érzelmileg is kapcsolódni tudjon a társához, aki kíváncsi rá, akarja és érti őt, aki mellett biztonságban érezheti magát, és akivel a harmonikus szexualitás mezsgyéjén is egymásra találnak. Teljes párkapcsolatról akkor beszélhetünk, ha azt az elköteleződés, az intimitás, és a szexuális szenvedély párkapcsolati pillérei tartják össze.

Ez pontosan olyan, mint egy háromlábú szék: ha egyetlen lába is hiányzik, akkor könnyen felborul.

Amikor egy kapcsolatban elköteleződünk, akkor a biztonságot próbáljuk megteremteni. Az intimitás azt jelenti, hogy „súgunk-búgunk”, magunkról mesélünk, hozzáférhetővé tesszük a másik számára a belső érzéseinket. Érzelmi szinten kapcsolódunk össze; olyanok vagyunk, mint két együtt szárnyaló madár, aki pontosan érzi a másik repülési sebességét. A szexuális szenvedély pedig azt a potenciált jelenti a párkapcsolatokban, amikor mindkét ember képes a másikból tüzet csiholni, amikor a szexualitás húrjain rezdülnek együtt.

Nézzük, milyen konkrét tényezők befolyásolják a párkapcsolati elégedettséget, és milyen deficitek vezethetnek annak a bizonyos széknek a felborulásához!

  1. Kommunikáció

Egy jól kommunikáló pár tagjai meg tudják fogalmazni szükségleteiket, képesek egyértelmű kéréseket vagy kérdéseket intézni egymás felé. „Arra vágyom, hogy többet ölelj meg!”; „Azt szeretném kérni tőled, hogy ne vágj a szavamba, mert ez feldühít”;”Úgy érzem, egyáltalán nem fontos az, amit mondani szeretnék.”

A kommunikáció hiánya játszmákat generál a párkapcsolatokban, és rákényszerít arra is, hogy a másik fejével próbáljunk gondolkozni, ami egy tökéletesen lehetetlen vállalkozás. Ilyenkor jönnek az érzelmi manipulációkkal tarkított mindennapok, ami egy áldatlan teherré válik.

A párkapcsolatban alapvető igény, hogy kapjunk visszajelzéseket, a kérdéseinkre egyértelmű válaszok érkezzenek.

Ha ez nincs, akkor előáll az a helyzet, hogy elkeseredetten próbáljuk kitalálni, mit is gondol a másik, és erre adjuk a saját reakcióinkat, válaszainkat. Így születnek a totális félreértések és hibás, nem releváns reakciók, amiből csak a konfliktushelyzetek generálódnak.

Olyan érzelmi játszmák ezek, amelyek – egyértelmű, tiszta kommunikáció híján – a visszajelzés és a reakció szükségletét kívánják destruktív, hosszú távon kapcsolatromboló módon kielégíteni.

Mert annál rosszabb nincs egy kapcsolatban, amikor szóra sem méltatnak, vagy nem néznek ránk beszélgetés közben. Ez azt üzeni nekünk, hogy nem létezünk a párunk számára. Magányosnak érezzük magunkat a párkapcsolatban, és nem tud létrejönni a kapcsolódás, mert annak alapvető feltétele a kommunikáció.

  1. Konfliktuskezelés, avagy a kapcsolati bátorságpróba

Egy kapcsolatban számos olyan helyzet adódhat, amiben különbözik a véleményünk. Ezekben a szituációkban kimondani azt, amivel nem értünk egyet, igazán bátor dolog, és egyáltalán nem baj, sőt.

Sok pár úgy érzi, a vita kapcsolatromboló hatású, hiszen az ő szüleik sem váltottak soha egy hangos szót sem. Ezek a családi minták sokszor gátolnak minket abban, hogy ki merjük mondani, amit valóban gondolunk. Ehhez szükségünk lenne némi önreflexióra (tehát tudnunk kellene azt, hogyan is érezzük magunkat abban a helyzetben), majd egy jó nagy adag bátorságra, hogy a másikkal szemben fel tudjuk vállalni a véleményünket.

A tévhittel ellentétben ez nem kiabálást jelent, hanem egy asszertív kommunikációt, amelyben önmagunkról beszélünk, megfogalmazzuk a saját érzéseinket.

A konfliktus felvállalása előreviszi a kapcsolatot, az által, hogy a másik fél érzékeli a jelenlétünket és az autonóm személyiségünket, amitől a kapcsolat egyensúlyban marad. Ketten vagyunk benne, és nem csak az egyik fél igényei a fontosak.

  1. Társas támogatás

A társas támogatás érzelmi – fizikai aktív jelenlétet jelent, ami nemcsak a terhek megosztása miatt fontos, hanem azért is, mert így azt érezzük, nem vagyunk egyedül a problémánkkal. Egyszóval egy valódi társ áll mellettünk.

Egy mély érzelmi állapotban egyedül érezzük magunkat, ekkor megértésre és érzelmi támogatásra vágyunk. Az empátia, a jelenlét az, ami ilyenkor gyógyítja a sebeket. Ennek révén tudatában vagyunk annak, hogy van mellettünk valaki, akinek fontosak vagyunk akkor is, ha éppen egy problémával küzdünk.

Nagyon nehézzé és kiegyensúlyozatlanná válik a helyzet akkor, ha a két félnek eltérő a munkahelyi terheltsége, vagy totálisan elválnak a kapcsolaton belüli szerepek.

Erre jó példa egy gyermek születése. Az édesapa elmegy pénzt keresni („leölni a vadat”), hogy fenntartsa a családot, az édesanya pedig a gyereknevelés évei alatt a játszótér és a lakás között ingázik. Bár már sok szülő törekszik arra, hogy ezt másként csinálja, a konvencionális szemléletmód még mindig ez.

Ilyenkor a két szülő élete teljesen eltérő szakaszban van, éppen ezért nehéz megérteni egymás nehézségeit, megnő a stressz a párkapcsolatban, kevésbé érezhető a társas támogatás. Az empátia ilyenkor nélkülözhetetlen ahhoz, hogy átérezzük a másik nehézségeit, részt vegyünk a feladatokban és csökkentsük a párunk terheit.

  1. Szexuális élet

A mai ember számára a szex már nem csak az utódnemzést szolgálja, hanem fontos élvezeti forrás is, sőt, az összekapcsolódásnak egy olyan komplex formája, amiben a testi és érzelmi kötelék egyszerre jön létre. A párkapcsolatban a szexuális kommunikáció az az eszköz, amivel segíteni tudjuk a szexuális elégedettséget.

A harmonikus szexuális élet ma már az egyik legfontosabb kapcsolati elvárás. E nélkül a párkapcsolat leginkább egy elkötelezett, intimitással teli baráti kapcsolattá módosul.

A szexuális életünk minősége azonban nagyban függ a párkapcsolati elégedettségtől. Ha a párkapcsolat nem működik, mert sérelmek vannak jelen, akkor ez előbb-utóbb kihat a szexuális életre is, ha viszont a szexuális területen vannak elakadások, azt a párkapcsolat is megsínyli egy idő után. Olyannyira összefügg a kettő, hogy nehéz eldönteni, melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás

5. Egyéni jellemzők

Ha egy párkapcsolatban egyik vagy másik félnek nincs elég önismerete, hiányzik az önreflexió, akkor nehézzé válik a kapcsolódás. Hiszen hogyan is hihetném el, hogy szeret és értékesnek talál a párom, ha önmagamat nem találom annak? Hogyan láthatnám őt tisztán, ha magammal sem vagyok tisztában? Hogyan tudnám elhinni azt, hogy fontos vagyok a számára, ha én nem rendelkezem önismerettel és a bizonytalanság felemészti az energiáimat?

Az önismeret hiányában aktiválódó zsigeri reflexek sokszor hozott minták alapján szerveződnek, olyan egyéni problémák mentén, amelyek az eredeti családunkból származhatnak. A párkapcsolati elégedettség egyik előfeltétele, hogy ezekkel – szükség esetén – kezdjünk valamit, különben a párunkat, és ezzel együtt a párkapcsolatunkat is magunkkal ránthatjuk. Ahogy azt az egyik kliensem nagyon érzékletesen kifejezte:

„A párom évek óta benne áll a saját feldolgozatlan problémákból összeállt trutyijában. Ha kapcsolódni akarok hozzá, akkor nekem is bele kell állnom, így már ketten állunk benne!”

Egy biztosan működő rendszer

A kapcsolati elégedettség egy védőfaktor. Egy olyan óriási méretű zsák, ami sok terhet elbír, ami a párunk megértésével van kibélelve: azzal a bizonyossággal, hogy nem vagyunk egyedül a bajban.

Ha az élet más területén gondjaink vannak, de a párkapcsolatunk egy biztosan működő rendszer, akkor az egy olyan pótolhatatlan pufferként is szolgál, ami képes levenni a vállunkról a terheket.

Ez az oka annak, hogy a kapcsolaton belüli, vagy éppen az életszakaszokból adódó kihívások, mint például a gyermekvállalás, az életközépi válság, az öregedés, a munkanélküliség, az anyagi problémák sokkal elviselhetőbbek azok számára, akik elégedettebbek a kapcsolatukkal.

A párterápia, mint lehetséges megoldás

Prevencióként is működik a párterápia, aminek segítségével a párkapcsolatban fellépő egyensúlytalanságot vagy elégedetlenséget lehet helyreállítani. Ha a pár mindkét tagja motivált, akkor a terápia segítségével olyan változásokat lehet elérni, amelyek növelik a párkapcsolati elégedettséget és harmóniát. Én mindenkit biztatnék arra, hogy ha problémát érzékel a kapcsolatában, akkor a társával együtt kérjenek párterápiás és/vagy szexuálpszichológiai segítséget minél hamarabb, és ne várják meg a válás előtti utolsó pillanatot.

Érdekesnek vagy hasznosnak találtad a cikket? Ha igen, akkor iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre, így biztosan nem maradsz le a legizgalmasabb pszichológiai témájú hírekről, programokról és cikkekről.

Szólj hozzá!
Bibók Bea

Bibók Bea

Pszichológus, szexuálpszichológus, párkapcsolati és szextanácsadó, szexuálterapeuta.
Szereti az életet, szenvedéllyel és odaadással éli, személyisége a kihívásokban, az aktivitásban, a folyamatos tanulásban és a kreativitásban tud kibontakozni. Három felnőtt lány édesanyja, akik folyamatos fejlődésre inspirálják őt.
Párkapcsolati problémákban - többek között párkapcsolati szexuális élet elakadása esetén -
valamint egyéni szexuális funkciózavarok, egyéni önismereti és életvezetési problémák esetén
nyújt pszichológiai segítséget.
Bibók Bea

Pin It on Pinterest