Szerző cikkei

Te is azok közé tartozol, akiknek a fülhallgató és a motivációs lejátszási lista az alapvető edzőfelszerelés részét képezi? Egyszerűen lehangol, ha zene nélkül kell nekivágnod a kilométerekkel vagy a fitneszgépekkel vívott, önként vállalt küzdelemnek? Minden nehezebbnek tűnik a füledben dübörgő ritmus nélkül? Nem véletlen: a legújabb kutatások szerint a zene komoly hatással van a sportteljesítményre….
bővebben

Mi a közös a krematóriumi dolgozóban, akit tévedésből elhamvasztottak, amíg szundított egyet munka közben, és az idős néniben, aki betanította mind a 65 macskáját, hogy csecsebecséket lopjanak a szomszédoktól? Egyrészt az, hogy mindketten az internet sztárjai lettek, hiszen mindkét sztorit legalább 600000 Facebook felhasználó osztotta meg. Másrészt az, hogy egyikük történetének sincs a legapróbb valóságalapja…
bővebben

Tegye fel a kezét, akit még nem próbáltak meg meggyőzni arról, hogy a boldogság csak hozzáállás kérdése! Senki? „Ha nem lennél olyan borzasztóan pesszimista, sokkal könnyebb lenne az életed!” Ismerős? Nem állítjuk, hogy mindez csupán humbug lenne, különösen azért nem, mert az elmúlt évtizedek pozitív pszichológiában elért kutatási eredményei is inkább az élet napos oldalán…
bővebben

A félelem szépen lassan, de biztosan tör utat magának. Vizsgák, leépítések, betegség, életközépi válság, rossz döntések, nyilvános szereplés, kígyók, balesetek, tömeg… Mindegy, mitől, de sokan és sokat rettegünk. Egy ideig még tudjuk, miért, mi váltja ki, és egy darabig talán nem tűnik rosszabbnak az „általános létbizonytalanságnál”, de egy ponton megbénít. És nem csak téged vagy engem,…
bővebben

Nincs még egy olyan szerv, amelynek a felépítése olyan komplex lenne, mint az agyunké. Nem véletlen, hogy rengeteg olyan elmélet látott napvilágot, amelyeknek a tudomány mai állása szerint nem sok köze van a valósághoz, de ennek ellenére tényként kezeljük őket. Lássuk, melyek ezek!

Napjainkban a játékosság szinte szitokszónak számít: villámgyorsan próbálunk minifelnőtteket nevelni a még járni-beszélni tanuló gyermekekből, mi magunk pedig igyekszünk életünk minden területén “igazi”, komoly és komolyan vehető felnőttnek tűnni, kiirtva a gyermeki virgoncság írmagját is önmagunkból – és sokszor sajnos kapcsolatainkból is. Azonban a tudomány is egyre inkább afelé mutat, hogy felesleges reggelente feltenni a…
bővebben

Nem csoda, hogy a harag, a düh olyan rossz hírnévre tett szert, hiszen vele asszociáljuk, s szinte egyenes következményének tekintjük az agressziót, az ajtókon átszűrődő veszekedést, a meggondolatlanul kimondott – és szinte azonnal megbánt – szavakat. Éppen ezért a legtöbbünk komoly erőfeszítések árán igyekszik kordában tartani, és más – kevésbé destruktív – módokon levezetni az…
bővebben

Míg a gyermekek vidáman tapicskolnak a homokozóban és szebbnél szebb homoksütiket gyártanak, a szüleik többnyire csak reménykedhetnek, hogy az aranyszín homokszemek közt nem bújik meg a helyi kóbor macskák által hátrahagyott “ajándék”, és hogy a csemetéjükkel együtt játszó többi lurkó sem hordoz semmilyen vírust. De vajon tényleg rettegnünk kell a kosztól és a baktériumoktól? Valóban…
bővebben

A depresszió több mint 300 millió embert érint világszerte, és ezzel ugyanúgy korunk népbetegségévé nőtte ki magát, mint a cukorbetegség. Ugyanakkor, míg a diabétesz esetében senki nem kételkedik az orvosi segítség szükségességében, a depresszióra hajlamosak vagyunk csak „átmeneti rosszkedvként” tekinteni – holott évente 800 000 áldozatot szed, azaz közel négyszer annyit, mint a cukorbetegség.

Vannak olyan munkanapok, amikor mindent elborítanak a felhalmozódott teendők: felhőkarcoló magasságú iratoszlopok és olvasatlan e-mailek egész hada fogad bennünket. Ilyen esetekben a túlóra helyett gyakran inkább azt választjuk, hogy lemondunk az ebédszünetről. Egy kutatási eredménye azonban rávilágít, hogy valójában éppen az ebédszünet betartása lehet a legjobb módja annak, hogy villámgyorsan behozzuk a lemaradást – főleg,…
bővebben