„A perfekcionizmus báli ruhába öltözött önbizalomhiány” – ez az egyébként Elizabeth Gilberttől származó idézet jár a fejemben, miközben a Kurtág-töredékek című film egyik jelenetét nézem. Azt, amelyikben a Párizsi Operaház közönsége a magyar zenetörténet egyik legnagyobb zeneszerzőjének bemutatójára készül. Elegáns, báli ruhába öltözött, előkelő emberek foglalják el helyüket a teltházas eseményen. Még a mozivásznon keresztül…
bővebben

„A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér” – vallotta Claude Achille Debussy. A francia zeneszerző állításával nem is nagyon szeretnék vitatkozni: a zene valóban egy csoda, valami, ami nélkül az életünk szegényebb, színtelenebb és kevesebb lenne. Ezt a csodát még különlegesebbé teszi, hogy ezt a tapasztalást – vagyis azt, hogy hallhatjuk és érezhetjük a zenét…
bővebben

Napjainkban egyre gyakrabban és egyre több helyen találkozhatunk az autizmussal – viszont ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a közösségi médiában megjelenő, általában sztereotipikus jellemzőket bemutató tartalmak alapján jobban is értjük az autizmust. Az AuTipikus – Útikalauz az autizmusról kíváncsi elméknek című frissen megjelent könyv nem újabb tüneti meghatározást kínál, hanem szemléletváltásra hív. A kötet…
bővebben

Julia Ducournau legújabb filmjének főszereplőjét Aphának (Mélissa Boros) hívják. A 13 éves kamasz lányt egyedül neveli orvos édesanyja (Golshifteh Farahani). Alpha éli a vele egykorú gyerekek életét: iskolába jár meg házibulikba. Az egyik ilyen alkalommal csúnyán lerészegedik, és amikor magatehetetlenül fekszik az ágyon, valaki a karjába karcol egy A betűt. A delíriumból felébredő, a körülményekre nem…
bővebben

Enyedi Ildikó legújabb, Csendes barát című filmje nem egy karakterdráma, hanem egy időn és embereken átívelő nézőpont. Egy több száz éves ginko biloba fa nézőpontja. Ez a fa tulajdonképpen ennek a meditatív, gondolkodásra késztető, aktuális és lételméleti kérdéseket egyszerre feszegető filmnek a főszereplője, aki nemcsak megfigyelőként van jelen a különböző idősíkokban játszódó cselekményben, hanem –…
bővebben

Ha egy könyv a kapcsolataink gyógyításának lehetőségét ígéri, akkor valóságos kincsként tekinthetünk rá. Hiszen mindannyian egészséges és jól működő kapcsolatokra vágyunk – még jó, hogy szeretnénk birtokában lenni az ehhez szükséges útmutatónak! Mindenkire érvényes recept ugyan nem létezik, azonban vannak olyan szempontok és technikák, amelyek által sokat tehetünk ennek eléréséért. A folyamat azonban egyszerűen nem…
bővebben

Múlt hét csütörtöktől Magyarországon is látható Park Chan-Wook, a Szobalány és az Oldboy című filmek rendezőjének legújabb alkotása, a “Nincs más választás”. A műfaját tekintve fekete komédia – ami nem mellesleg Dél-Korea idei jelöltje az Oscar-díjra – lenyűgöző érzékenységgel egyensúlyoz az egyre aktuálisabbá váló morális és társadalmi kérdések, valamint a humor mezsgyéjén: olyan film ez,…
bővebben

„Csak a szabad embernek van esélye a szeretetre” – írja Esterházy Péter. De vajon hogyan lehet megtalálni a szabadságot a 21. században, amelynek a szerkezetében kódolva van a kiégés? Meghaladható-e a túlélő üzemmód egy olyan világban, amelyik éppen túlél? Hogyan és miért lett az érzéketlenség egyfajta túlélési stratégia? Miért olyan nehéz változtatni? Hogyan tudunk úgy…
bővebben

LAGOM – Ez a szó Svédországból származik, és azt jelenti, „pont jó”. Se túl sok, se túl kevés. Valamiféle megelégedettség ez, amikor pont megfelelő mennyiségű tárgyat birtoklunk, és épp elegendő idővel rendelkezünk. A Lagom egyfajta egyensúly, amit nem lemérni, hanem egyszerűen csak érezni kell az élet minden területén. Érezni, amikor „pont jó.” A Lagom középút…
bővebben

„A gyermeki szeretet logikája: „Szeretek, mert szeretnek.” Az érett szeretet logikája: „Szeretnek, mert szeretek.” Az éretlen szeretet azt mondja: „Szeretlek, mert szükségem van rád.” Az érett szeretet azt mondja. „Szükségem van rád, mert szeretlek.” (Erich Fromm)