Tény, hogy a rendszeres testmozgáshoz – amellett, hogy nagyon sok örömmel és pozitívummal jár – bizony jó adag akaraterőre is szükség van. Nem véletlen, hogy sokan vannak, akik hosszabb vagy rövidebb idő után szögre akasztják az edzőcipőt. De vajon mi történik ilyenkor a szervezetünkkel? Hogyan reagál az agyunk erre a változásra, és mivel büntetnek minket…
bővebben

Veled is előfordult már, hogy úgy érezted, mire minden otthoni és munkahelyi „muszáj” feladatoddal végzel, egy perc szabadon eltölthető időd sem marad saját magadra? Igazad volt.

A koncerteken kottát olvasó, a begyakorolt mozdulatokat precízen kivitelező zenészek csak kívülről tűnnek ennyire nyugodtnak, az agyukban valóságos „tűzijáték” zajlik, amikor megszólaltatják a hangszerüket. De a zenei élmény feldolgozása a passzív befogadók agyában is komoly „felfordulást” okoz. Lássuk, miért szokták azt mondani az zenére, hogy „agyfényesítő” hatása van!

Eddig – a népszerű közmondás alapján – csak a virágokkal kapcsolatban tudhattunk biztosat, de egy új kutatásnak köszönhetően úgy tűnik, a könyvek szeretete is árulkodik a személyiségünkről.

„Hány órát nyer Peti, ha 40 éven át heti két órát tölt futással?” – ha az érettségin szembejönne ez a feladvány, mit válaszolnál? Valószínűleg azt, hogy Peti semmit nem nyer, hiszen cirka 4100 órát „tékozol el” az életéből a futópályán… Szóval hol itt a nyereség?

Az emberek körülbelül 12-15%-a tartozik a balkezesek közé, azonban ennek okai és következményei hosszú évek, évtizedek óta kifognak a kutatókon. Vajon tanulási folyamatok eredménye, esetleg agyunk „huzalozásától” függ, hogy melyik kezünkkel ragadunk tollat? Nos, úgy fest, végre lehull a lepel a nagy titokról… méghozzá egészen meglepő helyről. Balkezesek = Gazdag, zseni MacBook tervezők? Rengeteg kutatás…
bővebben

Érezzük, pontosan tudjuk, hogy már nem kéne többet enni, mégis lecsúszik valahogy az utolsó utáni falat. Hiába fogadtuk meg sokszor, hogy odafigyelünk a mértékre, valahogy mégsem jön össze, degeszre esszük magunkat, de azért a desszertnek még szorítunk valahogy egy kis helyet – pont mint a VIP vendégeknek…. De mégis hogyan?

Itt a nyár, és vele a változatosabbnál változatosabb fesztiválok, mindenhol dübörög a zene. Meghallok valahol egy jó számot, és „rongyosra“ hallgatom. A barátaim meg persze mindig szóvá teszik, hogy ugyanaz a dal többször szól, mint ahogy azt az ő fülük kívánná. Egyszerűen nem értem, miért kritizálnak. Hiszen amikor felfedezek egy új zenét, gyorsan rááll az…
bővebben

A kutya az ember legjobb barátja, tartja a közmondás. És talán még ennél is több: a legtöbben családtagként tekintünk rájuk, amit nem véletlenül mutat tudományos nevük, a „Canis lupus familiaris“ is. Az, hogy a kutya, az emlős állatok között egyedüliként, megkapta a családhoz tartozó jelzőt, sok mindenről árulkodik…

A csók a nyugati társadalmakban természetes része a szerelemnek és a párkapcsolatoknak. Nem lepődünk meg az utcán csókolózó párok láttán, és szinte elvárjuk, hogy a romantikus filmek is így érjenek véget – ha nincs csók, nincs „happy end”. De vajon mindenhol ilyen természetes ez a gesztus? A csók, mint az összetartozás kifejeződése univerzális és ösztönös…
bővebben