Van jó csend és rossz csend. A bűntudat érzése miatt elhallgatott múlt, rossz csend. Ezt a csendet töri meg – legalábbis az irodalom színterén – két könyv is. Gyurkovics Tamás Migrén című kötete, és Anette Hess A Német Ház című könyve a történelem legsötétebb óráinak eseményeit dolgozza fel. Előbbi a Holokausztot túlélő áldozatok bűntudatát, utóbbi pedig a…
bővebben

Falakat dönt le, hidakat épít, és egyetlen morzsája elég, hogy végigkísérjen minket egy hosszú-hosszú úton: ez nem más, mint a kedvesség. Tulajdonképpen minden igazán kedves gesztusnak az a célja, hogy felhívja a figyelmet a kedvesség megannyi, ránk és másokra gyakorolt jótékony hatására, és arra inspiráljon mindenkit, csempésszen belőle egy kicsivel többet a mindennapjaiba – még…
bővebben

Júdás. Ez a címe Astrid Holleeder könyvének, melyben arról a lelkitusáról ír, amit akkor élt meg, amikor eldöntötte, vallomást tesz minden idők egyik leghírhedtebb bűnözője, Willem Holleeder ellen – aki történetesen a saját bátyja volt. „Júdás” volt Willem, aki a saját családtagjai békéjét, sőt, életét sem kímélte, de Júdás maga Astrid is, aki bár tudja,…
bővebben

A szűkölködés nem csak gazdasági-társadalmi helyzet, hanem mentális állapot is. Cikkünkben azokat a testi-lelki és kapcsolati folyamatokat térképezzük fel, amelyeket a tartós nélkülözés idéz elő. A „bűnbak-áldozat”, „adakozó-rászoruló” és más ellentétpárok által kínált egyszerűsítő szemlélet helyett, azt reméljük, „a szegények” és „a mi szegényeink” közti különbségre irányíthatjuk a figyelmet. Arra a különbségre, amin életek múlnak…
bővebben

A tavaly (2019. október) bemutatott FOMO című film négy végzős gimnazista fiatal, vagyis a Falka tagjainak nem éppen unalmas hétköznapjait mutatja be. A srácok életének legfontosabb motivációja, hogy a Youtube-videóikat minél többen megnézzék – és ők bizony egy „ütős poén” érdekében bármi áron és bármeddig elmennek. De hogyan aránylanak az egyre durvábbá fajuló „challenge-videók” és…
bővebben

Biztosan sokaknak ismerős a következő helyzet: épp hogy megismerkedtünk valakivel, aki szinte pár perc után olyan bizalmasan avat be élete legintimebb pillanataiba, hogy az már-már kínos. A túlzott önfeltárás hatására elkezdhet villogni belső vészjelzőnk – túl közvetlen, túl gyors, túl részletes – egyszerűen: túl sok. Az önfeltárás, azaz saját élményeink, érzéseink őszinte megosztása alapjában szükséges…
bővebben

Vajon milyen összefüggés van a „nyavalygási” szokásaink és az életkörülményeink között? Hogy fakadhat egyetlen zokszóból komplett rinyamaraton? Miért lóg Ferenc pápa vatikáni ajtaján egy „Panaszkodni tilos” tábla? Mik a sopánkodás egészségügyi következményei, és hogyan lehetséges az, hogy a panaszkodás pókhálójából akár egy profin előkészített panasszal – igen, panasszal – is szabadulhatunk?

„Miért pont én?” „Ez igazságtalanság!” „Mivel érdemeltem ezt ki?” – fogadjunk, hogy a te környezetedben is van olyan személy, akinek vég nélküli, önsajnáló szólamaival már nem tudsz mit kezdeni. Ha egy önmagát előszeretettel sajnáló és sajnáltató személyre gondolunk, akkor egy igazi „energiavámpír”, folyton panaszkodó, fárasztó ember képe juthat eszünkbe, aki előszeretettel nagyítja fel a problémáit,…
bővebben

Vannak olyan témák, amikkel kapcsolatban néha úgy tűnik, mindenkinek megingathatatlan véleménye, kész válaszai és indulatai vannak – csak éppen valahogy türelme nincs senkinek, hogy végighallgassa a „teljes sztorit”. Ilyen a gyermekvállalás kérdése is, legalábbis az az oldala, amikor valaki erre a bizonyos kérdésre nemmel felel; nem figyelünk, nem hallgatunk, nem is igazán kérdezünk, csak címkézünk,…
bővebben

„Minél több mindent birtoklunk, annál sérülékenyebbek vagyunk” – a tárgyakkal kapcsolatban gyakran találkozunk ezzel a gondolattal, vagy, ahogy a „minimalista mantra” tartja: „nem csak mi birtokoljuk a tárgyainkat, hanem azok is birtokolnak minket”. Ennél a gondolatmenetnél maradva, felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha nem tárgyból, hanem információból kezdünk el az indokoltnál többet…
bővebben