Szerző cikkei

A népesség körülbelül másfél százalékát érinti a dadogás, ami beszédfolytonossági zavarnak számít. A dadogó ember számára nem csupán a beszéd jelent nehézséget, hanem sokszor a teljes kommunikáció korlátozottá válik, a dadogástól való félelem, és az ebből fakadó feszültség miatt. Így nem pusztán beszédtechnikai problémaként érdemes látnunk, hiszen egy sokkal összetettebb jelenségről van szó. A kialakulás…
bővebben

A körülöttünk lévő világ hatásai alól nem vonhatjuk ki magunkat. A fogyasztói társadalom korát éljük, számos felületről sugallják, hogy csak a tökéletes az elég, csak a legújabb a jó – cseréld le, szerezz másikat, vásárolj, fogyassz! Ezek az üzenetek a lelki állapotunkra is hatással vannak, ráadásul hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy a sok új tárgy…
bővebben

Feszültséggel teli viták, érthetetlenül elmérgesedő párbeszédek, apróságokon kirobbanó veszekedések – az ilyen helyzeteket mindannyian szeretnénk elkerülni. Arra vágyunk, hogy a társunkkal töltött idő békés, kiegyensúlyozott, tartalmas együttlét legyen, ahol nincsenek sértő mondatok konfliktushelyzetekben sem. Az indulatok hatékony kezelésének egyik módja lehet, ha megtanuljuk felismerni a valódi érzéseinket ahelyett, hogy újra és újra a társunkat hibáztatnánk….
bővebben

Hosszú és fájdalmas út vezet ahhoz, hogy ki tudjuk mondani: elválunk. Az ezzel járó nehéz érzések – harag, indulat, csalódottság – gyakran szinte háborús viszonyokat eredményeznek a volt házastársak között. Ennek elkerülésére sokan válásterápiára jelentkeznek, hogy szakember segítségével jussanak túl a krízisen, és a közös gyerekek miatt szükséges későbbi szülői együttműködést hatékonyabbá tegyék. Erről a…
bővebben

Az étkezési zavarok egyik jellemző vonása az érzelmi evés. Ilyenkor nem a biológiai igényeinknek megfelelően étkezünk, hanem egészen más, érzelmi folyamatok határozzák meg, hogy mikor és mennyi táplálékot fogyasztunk el. A háttérben meghúzódó okokról, hiányokról és a lehetséges megoldásokról beszélgettünk Dr. Lukács Liza szakpszichológussal, a Lenyelt vágyak, Az éhes lélek gyógyítása és a Hogyan szeretsz?…
bővebben

Mindannyiunkban ott rejlik annak a vágya, hogy jónak, megfelelőnek érezzük magunkat. Érdemes azonban elgondolkodnunk azon, hogy biztosan jó irányba tartunk-e, amikor csak a külső visszaigazolások hatására érezzük magunkat elfogadhatónak. Amikor a megfelelni akarás szabályozza csaknem minden lépésünket, annyira eltávolodhatunk magunktól, hogy végül már azt sem érzékeljük, hogy kik is vagyunk valójában. Almási Kitti klinikai szakpszichológus…
bővebben

Ha arra gondolunk, hogyan kapcsolódtak egymáshoz elődeink a múlt században, egy távolságtartó, számos kötelező szabály mentén megszabott élet juthat eszünkbe, ahol a kommunikáció minden közvetlen formát nélkülözött. Tisztes távolságban beszélgető emberek, kimért mondatok, visszafogottság, jó modor lehettek a kulcsszavak – gondolhatjuk ma. Miközben napjainkban furcsának, sőt, idegennek tűnhet az etikett akkori arca, mégis lehetett előnye…
bővebben

A népesség mintegy tizenöt-húsz százalékát érinti, vagyis nagyjából csaknem minden ötödik ember küzd valamilyen személyiségzavarral. A környezetnek sokszor fájdalmas, olykor traumatikus helyzeteket hozó állapot a zavarral élő számára is nehéz, körükben a depresszió vagy a szerfüggőség is gyakoribb. Dr. Belső Nóra pszichiáterrel, számos könyv és szakirodalmi fejezet szerzőjével beszélgettünk arról, milyen út vezet a személyiségzavar…
bővebben

Kávézó, étterem, színház, közösségi terek, bárok, edzőtermek, könyvárak – mind olyan, a mindennapi életünkhöz rutinszerűen kapcsolódó terek, melyeket most nem használhatunk. Az átmenetileg elvesztett tereink nemcsak önmagukban hiányoznak, hanem az ottani élményeket is nélkülöznünk kell. E hiányok kapcsán számos lélektani hatás ér bennünket, ezekről beszélgettünk Dr. Dúll Andrea környezetpszichológussal, egyetemi tanárral, az ELTE Ember-Környezet Tranzakció…
bővebben

A vitás helyzetekben sokszor vágyunk arra, hogy értsük: mi történik valójában, miért is kezdett elmérgesedni a helyzet. Sőt, jó volna ilyenkor valamilyen támpontot, kapaszkodót kapni, hogy mit tehetnénk, hogy hatékonyabban, erőszak nélkül, magunkat és a másikat is értve tudjunk kommunikálni. Ebben segíthet az erőszakmentes kommunikáció. Rambala Évával, a Nemzetközi Erőszakmentes Kommunikációs Központ által akkreditált trénerrel…
bővebben