Elég alvás és rendszeres testmozgás. Úgy tűnik, ez a két dolog rengeteget segíthet abban, hogy jobban teljesíts, függetlenül attól, hogy szellemi munkáról, egy vizsgaidőszakról, vagy bármilyen, mentális erőfeszítést igénylő feladatról van szó.
Elég alvás és rendszeres testmozgás. Úgy tűnik, ez a két dolog rengeteget segíthet abban, hogy jobban teljesíts, függetlenül attól, hogy szellemi munkáról, egy vizsgaidőszakról, vagy bármilyen, mentális erőfeszítést igénylő feladatról van szó.
Az egyetemistákat karácsonykor nemcsak az ünnep gondolata hozza lázba, helyette egyre többeknél mutatkoznak a „vizsgapara” tünetei. Vajon hogy birkózik meg agyunk a nagy mennyiségű, hirtelen rá zúdított információval? És mit tehetünk, hogy maximumon „pörögjenek a fogaskerekek”, és jobban menjen a tanulás a vizsgaidőszakban? Hogyan őrizhetjük meg mentális egészségünket ebben a stresszel teli időszakban?
„Jó szülőnek lenni ma egy fejlődési út” – vallja L. Stipkovits Erika, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és hipnoterapeuta, aki több évtizedes tapasztalatát sűrítette össze Szeretettel sebezve című könyvében, amelyet kivétel nélkül mindenkinek jó szívvel ajánlunk. Szülei ugyanis mindenkinek vannak, vagy voltak – és sokan előbb vagy utóbb azzá válnak. Generációról generációra szálló következmények L. Stipkovits Erika könyvének…
bővebben
Közeleg a karácsony, az időszak, amikor az ajándékokat kutatva, elszántan rójuk az utcákat, és a bevásárlóközpontok zsúfolt folyosóit, és szebbnél szebb, jobbnál jobb dolgokat találunk – magunknak.
„Ünnepelj ma velünk!” „Szerezz örömöt!” „Aranyozd be a pillanataidat!” – üzeni nekünk a média, miközben az emberek 43 százaléka házastárs vagy élettárs nélkül él. A fennmaradó része pedig családban, házasságban, vagy párkapcsolatban tölti a hétköznapokat. És az ünnepnapokat is…
Piros ruha, repkedő angyalok, rénszarvasok húzta szán: a decemberi varázslat leginkább a gyermeki lét különleges kiváltsága. De meddig tart az illúzió és hogyan kell véget vetni neki? A jó hír: leginkább sehogy. Hiszen más formában bár, de a mese továbbírható.
Miközben a neonfénnyel megvilágított konditermekben hódít a fegyencedzés, addig az igazi fogvatartottak – vagy legalábbis közülük néhányan – a börtönfalak között jógáznak. Az órákat Bakonyi Panni tartja, aki önszántából ment be, és jár vissza ezzel a céllal rendszeresen az egyik büntetés-végrehajtási intézetbe.
Hogyan hackeljük meg az agyunkat? Miért gonosz lego-figurákkal játszanak a mai gyerekek? Hogyan építsünk gémkapocsból vállalkozást? Hogyan kell gyászolni a digitális térben? Miért a meditáció a legnagyobb ajándék, amit az agyadnak adhatsz? Hogyan alakul ki a saját randimárka? Miért megy egy jógaoktató (önszántából) börtönbe?
„Légy hálás!” „Adj hálát minden nap!” „Köszönd meg!” Egyre gyakrabban és egyre többször találkozunk a fentiekhez hasonló felszólításokkal, de a tudományos alapokon nyugvó magyarázat, a legtöbbször lemarad az alapvetően jó szándékú biztatás mögül. A The New York Times újságírója, Arthur C. Brooks egy hiánypótló cikkben összegezte a hálával kapcsolatos kutatásokat.
A Black Friday (Fekete Péntek) hagyománya mára átszivárogott a tengerentúlról az európai – így többek között a magyar – társadalmakba is. Ennek következtében már hazánkban is feltartóztathatatlanul terjed az akciós termékek felvásárlását övező hisztéria – az áruházakban elektronikai cikkekért verekedő férfiakat vagy éppen nőket ábrázoló videókkal együtt. Vajon milyen pszichológiai mechanizmusok változtatják át az év többi…
bővebben