Terrorizmus, menekültválság, bevándorlás, migrációs válság, migránsbűnözés. Ez csak egy rövid felsorolás azok közül a kifejezések közül, melyek az utóbbi másfél évben a közbeszédet tematizálják a világban, és a mi mindennapi életünkben is jelentőséget kaptak. Egyre több az információ és ezzel együtt egyre nagyobb a zavar a témában, a hétköznapi embernek pedig szinte átláthatatlanul bonyolult és…
bővebben

A 2000-es évek elején számos cég bővítette repertoárját a humán génállomány feltérképezésének lehetőségével, így a tengerentúlon és az európai országokban is elérhető vált ez a fajta szolgáltatás. Az USA-ban a Food and Drug Administration (2013) felszólította e cégeket, hogy vessenek véget a szolgáltatás árusításának, mert kételkedtek annak hasznosságában és pontosságában is, azonban e szolgáltatás továbbra…
bővebben

Rég elmúltak azok az idők, amikor a „troll” szót meghallva A Gyűrűk ura vagy a Harry Potter varázslatos világa jutott eszünkbe. A trollok ma már köztünk élnek, és gyakran pusztán a szavaikkal több kárt képesek okozni, mint mesebeli társaik híres furkósbotjaikkal. De hogyan válik valakiből troll? A névtelenség illúziója, esetleg elfojtott agresszió áll a háttérben?…
bővebben

Gyakran mondjuk valakire, hogy „forrófejű”, „jégszívű”, vagy azt, hogy egy élmény hatására „libabőrös” lesz, esetleg „pillangók repkednek a gyomrában”, vagy „végigfut a hátán a hideg”. Sokszor használjuk ezeket a kifejezéseket, hogy leírjuk érzéseinket. De vajon tényleg van kapcsolat az egyes érzelmek és a különböző testtájak között? Érzéseink valóban kapcsolódnak bizonyos testi területekhez?

Zenébe feledkezett, fülhallgatóikba tekeredett tinédzserekkel viszonylag gyakran találkozhatunk a mindennapok során. Miközben vannak, akik fejcsóválva  reagálnak a jelenségre, addig egyes kutatók komoly potenciált látnak a kamaszok zenehallgatási szokásaiban A Tuned In („Ráhangolva”) program kutatási eredményekre alapozva új dimenziókat nyitott meg a hullámzó érzelmeikkel birkózó kamaszok és a velük olykor nehézkesen szót értő szülők és pedagógusok…
bővebben

Mindenki szeretne egy második esélyt az életben, akár apró dolgokban is. Ha csak az Olimpiára gondolunk, rengeteg sportoló távozhatott úgy, hogy azt gondolta: bárcsak lenne még egy dobásom! Senki sem tökéletes, mindenki hibázik, és jó tudni, hogy van lehetőségünk ezeket korrigálni. Ezek a gondolatok is felvillantak a nyár egyik legjobban várt filmjében, az Öngyilkos osztagban…
bővebben

Lelkes civilek csoportja, akik önkéntesként tréningekkel, konferenciákkal, kórházi szervezetfejlesztéssel, minden eszközzel egy jobb magyar egészségügy megteremtésén dolgoznak. A PAF Pozitív Attitűd Formálás – Az emberibb egészségügyért Alapítvány 2011-es megalakulása óta rendíthetetlenül küzd az orvos-beteg kapcsolat, a kommunikáció, az intézményi viszonyok javulásáért. Két megálmodójával, Mezei Andreával és Sződy Judittal a jelenlegi egészségügyi helyzetről, sikerekről, kudarcokról, reményekről…
bővebben

Ma éjjel véget ér a 2016-os, Rióban rendezett nyári olimpia. Az elmúlt hetekben számtalanszor láthattuk, milyen emberfelettinek tűnő küzdelemre képesek a sportolók a győzelemért. Noha mi csak a végeredményt, a versenyt látjuk, tudjuk, hogy a háttérben éveken át tartó felkészülés, rengeteg verejték, áldozat és sokszor sérülések állnak. Akadnak azonban versenyzők, akik egy súlyos betegség diagnózisával,…
bővebben

Mindannyian szeretnénk megőrizni a becsületesség illúzióját – a sajátunkat legalábbis mindenféleképp. Nem csak tudatosan, de tudattalanul is sokat teszünk annak érdekében, hogy fenntartsuk homlokzatunkat – legalábbis az agyunk erre törekszik…

Ha elkezdted olvasni ezt a cikket, csak egyvalamit tudhatunk biztosan: online vagy. De vajon végigolvasod majd, vagy elképzelhető, hogy csak türelmetlenül görgetsz lejjebb és lejjebb, hogy mikor jön már a lényeg? Vagy egyszerűen túl hosszúnak találod, ezért visszaváltasz a másik ablakban megnyitott Facebookra? Esetleg valami érdekessel kecsegtet az egyik link a szövegben, így átkattintasz oda?…
bővebben