„Apa tagadja, hogy anya túl sok nyugtatót szed. Úgy tesz, mint ha meg lenne fázva, amikor másnapos. Tagadja, hogy alkoholproblémái vannak. Anya tagadja, hogy akkor szerezte a véraláfutásait, amikor azért esett el, mert olyan kába volt a gyógyszerektől, hogy azt se tudta, hol van. Azt mondja, megbotlott, amikor fel akarta venni a telefonját. Tagadja, hogy…
bővebben

Egyre több könyv és film mutatja be azt, amit eddig legszívesebben elrejtettünk volna, egyre több közszereplő beszél a nyilvánosság előtt arról, ami eddig kimondhatatlannak tűnt. Bár hosszú még az út odáig, hogy egyéni és kollektív traumáinkra ne tabuként és szégyenfoltként tekintsünk, az utóbbi időszakban mintha elkezdődött volna egyfajta gyógyulási folyamat. Ehhez az is kell, hogy…
bővebben

Fásult, motivációjukat és életkedvüket vesztett, életük delén járó középiskolai tanárok elhatározzák, hogy különös kísérletnek vetik alá magukat, amellyel Finn Skårderud norvég pszichiáter elméletéhez szeretnének bizonyítékokat gyűjteni. Skårderud szerint ugyanis az optimálisnál eleve alacsonyabb véralkoholszinttel születünk, a működésünkhöz szükséges szint 0,05% körül lenne. A kollégák lelkesedve egyeztetik a körülményeket: a megadott szintet pontosan és szigorúan tartaniuk…
bővebben

„Öröklődik”-e a szenvedélybetegség? Mi növeli, és mi csökkenti a függőség kialakulásának kockázatát? Hogyan előzhető meg a hozott minta megismétlése, és hogyan válhatnak az ilyen múltat cipelők egészséges, kiegyensúlyozott felnőttekké? 2019. október 10-én tartotta második, a szenvedélybetegség témájában rendezett konferenciáját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálata. Csokorba gyűjtöttük az elhangzottak legfontosabb tanulságait.

Az egymillió alkoholista országa vagyunk – de vajon hogyan húzzuk meg azt a képzeletbeli határt, ami elválasztja a függőt a néha kissé túlzásba eső, de amúgy „normálisnak” mondható fogyasztótól. Ki számít tulajdonképpen alkoholistának? Aki mindennap iszik, még ha csak egy sört is? Aki csak néha, de akkor nagyon? Csakis az, akinek remeg a keze a…
bővebben

Ahogy a szenvedélybetegnek is hosszú, rögös út vezet saját függőségének beismeréséhez, úgy a partnernek, a szülőnek, a gyermeknek, a testvérnek vagy a barátnak is nehéz azt bevallania, hogy a szer nem csak hozzátartozója élete felett vette át az uralmat, hanem saját önbecsülését, kapcsolatait és énképét is befolyásolja, valamint a család működését, mindennapjait is jelentősen meghatározza….
bővebben

„Gyakori probléma, hogy az emberek az érzelmektől, emberi kapcsolatoktól mentes, kontrollálható világba, például az online térbe menekülnek a szenvedély hiánya elől, ahogy az is jellemző, hogy valaki mástól várják a szenvedélyt, miközben azt először magunkban kellene megtalálnunk” – állítja Barkász Heléna. A klinikai- és mentálhigiénia felnőtt szakpszichológussal, (és Grecsó Krisztián, íróval) május 29-i rendezvényünkön arra…
bővebben

A függőségről, és az abból való felépülésről szóló cikkünk első részében arról írtunk, hogyan indulhat el egy szenvedélybeteg a józanodáshoz vezető úton. Sorra vettük, milyen akadályokkal nézhet szembe, és kifejtettük, miért olyan fontos, hogy sikerüljön megérteni, milyen szerepet töltött be a szer az életében. A folytatásban megnézzük, milyen változásokkal jár a felépülés folyamata, és hová…
bővebben

A szerhasználat kezdetén egy szenvedélybeteg számára az alkohol és a drog instant boldogságot kínáló varázsszernek tűnhet – az olyannyira vágyott felszabadultságot, mámort, örömöt és magabiztosságot kedve és akarata szerint élheti át és idézheti elő. A szorongás oldódik, a mardosó kérdések és a negatív érzések eltűnnek, a számára veszélyt és fenyegetést jelentő világból elmenekülhet egy önfeledtséget…
bővebben