A stressz nem egy bőrbarát állapot – Tények és tévhitek az ekcémáról

Szerző: | 2019. 11. 05. |

Az ekcéma, noha csak egyszerű kiütésnek tűnhet azok számára, akik még sosem tapasztalták meg (szó szerint) a saját bőrükön, valójában nagymértékben befolyásolja az érintettek életminőségét. Viszket, vörös, takargatjuk, vakargatjuk. Bosszant, szégyelljük, stresszelünk miatta, reméljük, hogy nem kandikál ki a pulóver ujja alól, és a helyzet egyre csak rosszabb lesz. De mit tehetünk annak érdekében, hogy az ekcéma ne arasson – elnézést a megfogalmazásért – kiütéses győzelmet a bőrünk felett?

Nem csak a bőröd sínyli meg…

Az ismeretlen eredetű ekcéma a leggyakoribb gyulladásos bőrbetegség, amely Európában a felnőttek 1-3%-át, míg a gyermekek 10-20%-át érinti.

És ahogy arra egy tavaly szeptemberben, Párizsban szervezett konferencián bemutatott tanulmány eredményei is rávilágítanak, úgy tűnik, egyre többen vannak azok, akik szerint ezt a vissza-visszatérő bőrproblémát nemcsak testi, hanem lelki szempontból is ideje komolyan venni.

Az ekcéma ugyanis, főként annak súlyos formája, amely minden ötödik beteget érint, komolyan befolyásolja az azzal együtt élők életminőségét. A tanulmány 1189 súlyos ekcémától szenvedő résztvevőt vizsgált.

Az eredmények szerint a betegek 45%-ának kapcsolatait, szexuális életét és hobbiját is befolyásolja  az ekcéma, 38%-uk pedig úgy érzi, az ekcéma a munkahelyi teljesítményére is negatívan hat.

De a felmérésből az is kiderült, hogy az ekcéma az érzelmi mellett komoly pénzügyi terhet is jelent: a betegség kezelésére fordított éves összeg átlagosan 304 000 forint. A betegek 18%-al több pénzt költenek havonta higiéniás termékekre, mint az átlag.

A rengeteg extra kezelés ellenére a betegek mintegy 25%-a érzi úgy, hogy képtelen kontroll alatt tartani a betegséget, és nagy részük (57%) számolt be arról, hogy az állandó viszketés „őrületbe kergeti őket” – amin nem segít a tény, hogy sokan (39%) éreznek bűntudatot a vakaródzás miatt.  Az amerikai National Eczema Association (Nemzeti Ekcéma Alapítvány) egyik felmérése pedig rávilágított arra, hogy az ekcémások mintegy 30%-a depressziós és/vagy szorongásos panaszokkal küzd.

De hol jön képbe a fent említett stressz? Hogyan növelhetjük az alkalmazott kezelés hatékonyságát?

Stressz vs. bőr: 1:0

Ahogy arra Yael Adler is emlékeztet bennünket Bőrügyek című könyvében, az ekcéma más néven neurodermatitisz néven ismert. A „neuro” előtagból azonban korántsem következik egyértelműen az, hogy a háttérben csak pszichés okok állhatnak. Nem elhanyagolható például a genetikai hajlam, vagy a környezeti hatások. De vezessen bármilyen ok ehhez a betegséghez, azt minden bőrbetegség kapcsán fontos leszögezni, hogy a stressz nem egy bőrbarát állapot – és nem csak a ráncok miatt.

Már egy korábbi, bőrproblémákkal foglalkozó cikkünkben is említettük, hogy stresszhelyzetben testünk hormonok, valamint ingerület-átvivő anyagok révén készíti fel szervezetünket az esetleges veszélyre. Ezek közül a két leghatékonyabb „stresszhormon” a mellékveséből felszabaduló adrenalin és kortizol, amelyek hatására kialakul az úgynevezett „üss vagy fuss” reakció: felgyorsul a szívritmusunk, kitágulnak a vázizmokat és a szívet körülvevő erek és megnő a keringő vér mennyisége.

Ezek a hatások réges-régen rendkívül hasznosak voltak a ragadozókkal összefutó őseink számára, manapság azonban, főleg a túlzott, krónikus stressz miatt, főként negatív hatásaival kell számolnunk, például akkor, amikor nem a ragadozók, hanem a határidők elől menekülünk.

De hogy mit is értünk „negatív hatás” alatt?

A krónikus stressz következtében felszabaduló nagy mennyiségű kortizol immunszupresszáns (immunrendszert gátló) hatással bír, amely bőrgyulladáshoz (is) vezethet. Félreértés ne essék, nem állítjuk, hogy a stressztől való megszabadulás megszünteti az ekcémát (sem azt, hogy manapság lehetséges teljesen kiiktatni a feszültséget az életünkből), ugyanakkor a nyugodtabb mindennapok segíthetnek a tünetek enyhítésében.

Bár a bőrbetegségek kezelése kapcsán sokszor háttérbe szorul, ahogy az fentiekből is kirajzolódik, a megfelelő minőségi kozmetikumok használata, egyáltalán a bőrünk ápolása mellett, a mentális egészségünk gondozására is érdemes időt és figyelmet fordítani.

Mit tehetünk?

Először is fontos, hogy felfedezd, mi az, ami segít ellazulni és leküzdeni a felgyülemlett feszültséget. Ez lehet a jóga, egy specifikus légzéstechnika, a kedvenc zenéid, esetleg egy felnőtt színező, vagy épp a természet közelsége.

Az alvás fontosságát pedig tényleg nem győzzük eléggé hangsúlyozni! Persze, a viszketés nem feltétlen járul hozzá a mély, pihentető alváshoz, de a sötét, tiszta és hűs szoba eleve sokat tud javítani az éjszakai pihenés minőségén – pláne, ha emellett lefekvés előtt egy-két órával már búcsút intesz a képernyőnek.

Stressz-szinted csökkentésében és a negatív érzelmek leküzdésében szintén jó barátod lehet a rendszeres testmozgás, legyen az túrázás, futás vagy biciklizés. Amennyiben esetedben az izzadást gyakran követi az ekcéma kiújulása, fontos, hogy minél hamarabb vegyél egy hideg, de legalább langyos zuhanyt, és mindenképp öltözz át!

Mit ehetünk?

Végül érdemes kitérni az étrend és a bőrproblémák kérdésére, amelyről a fent említett kötet is bőséges információkkal szolgál. Így például fontos megemlíteni az Omega-3 zsírsavak fontosságát, amelyek segíthetnek a gyulladás leküzdésében és a bőrkép javításában.

Szintén fontos kiemelni az Omega-6 zsírsav gamma-linolénsavát, amelyből az ekcémások bőre egy nem megfelelően működő enzim miatt általában keveset termel. A gamma-linolénsav hiánya pedig sajnos egy fontos pajzsot von meg a kórokozókkal szembeni harc során. Ahogy azonban arra a könyv is kitér, a táplálék-kiegészítők formájában bevitt Omega-6 néha nem csupán nem használ, de alkalmanként árthat is.

Láthatjuk tehát, hogy az ekcéma kapcsán a kép árnyalt, és a kezelések hatékonysága sem mindig garantált, de sok apró lépéssel sokat tehetünk bőrünkért és azért, hogy jobban is érezzük magukat benne.

Via:National Eczema Association ;Euractiv



SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szólj hozzá!

Szerző

Szabó Anna
Idegtudomány szakirányon végzett, de tanulmányaiba egy nagyobb csipet pszichológia és mozgástudomány is vegyült. Jelenleg doktori tanulmányait folytatja Franciaországban, szabadidejét futással (sokszor a határidők elől is), túrázással, írással és társasjátékokkal tölti.
És ezt olvastad már?

Pin It on Pinterest

Share This