„Jó ég, engedd már el…” – mondjuk magunkban gyakran, amikor valaki sokadszorra is elmeséli ugyanazt az unalomig ismételt történetet, újra és újra felelevenítve egy múltbeli sérelmet, mi pedig bólogatva, valós (vagy a századik alkalommal már inkább tettetett) együttérzéssel hallgatjuk a jól ismert fordulatokat. Elengedés. Egyszerűen hangzik, néha mégis nehéznek, lehetetlennek tűnik, és bólogatás közben talán…
bővebben

Automatizmusok. Szokások, cselekvések, amiket anélkül hajtunk végre nap nap után, hogy igazán odafigyelnénk közben; automatikusan, ahogy a nevük is mutatja, miközben fejben, lélekben valahol máshol járunk. Az agyunk talán hálás is ezekért a pillanatnyi pihenőkért, hiszen egy rutinszerű fogmosás vagy hajszárítás közben más, fontosabb dolgokon tűnődhetünk, például felkészülhetünk az előttünk álló reggeli megbeszélésre, vagy próbálhatjuk…
bővebben

A fenti gondolatot egy túlsúlyos nő, Edina fogalmazta meg dr. Lukács Liza, Lenyelt vágyak című könyvében, aki huszonkét év szélmalomharc után kereste fel a pszichológust. A terapeuta esetei című sorozatban megjelent kötetben a szakember tollából az evéskényszerrel küzdő Edina terápiája körvonalazódik ki előttünk, a legelső lépésektől egészen a gyógyulásig. Arról, hogy mi az evészavar, milyen okok…
bővebben

Ezt suttogta Edith Eva Eger nővére, Magda, az akkor 16 éves testvére fülébe, miután a kérdésére, hogy mikor láthatja újra az édesanyját, egy goromba kápó válaszképpen a kéményre mutatott, és azt mondta, „ott égetik éppen”. A Kassáról Auschwitzba deportált Edith Eva Eger szüleit a haláltábor hírhedt orvosa, Dr. Mengele küldte a gázkamrába. Az a Mengele,…
bővebben

Az érzelmi érettség olyasvalami, aminek nehéz pontos, egy-két mondattal leírható definíciót adni, valahol mélyen mégis mindenki érti, érzi, mit jelent ez a fogalom. Valamit, ami nem következik be egyik pillanatról a másikra. Ugyanis nincs olyan mérföldkő az életünkben, amelynek az elérésével mintegy varázsütésre érzelmileg éretté válunk, még azokban a helyzetekben sem, amikor erre kimondhatatlanul nagy…
bővebben

Egy sokak számára ismeretlen univerzumba, a Spartathlon versenyek világába enged bepillantást Simonyi Balázs ULTRA című filmje, amely a 246 kilométeres futóverseny törődött pillanatai mellett, emberi sorsokat és történeteket is megmutat – hogy aztán ezek a történetek sokkal messzebbre, mélyebbre vigyenek minket. A szeptember végén moziba került film rendezőjével – aki már ötször, köztük a szóban…
bővebben

Nem csoda, hogy a harag, a düh olyan rossz hírnévre tett szert, hiszen vele asszociáljuk, s szinte egyenes következményének tekintjük az agressziót, az ajtókon átszűrődő veszekedést, a meggondolatlanul kimondott – és szinte azonnal megbánt – szavakat. Éppen ezért a legtöbbünk komoly erőfeszítések árán igyekszik kordában tartani, és más – kevésbé destruktív – módokon levezetni az…
bővebben

Míg a gyermekek vidáman tapicskolnak a homokozóban és szebbnél szebb homoksütiket gyártanak, a szüleik többnyire csak reménykedhetnek, hogy az aranyszín homokszemek közt nem bújik meg a helyi kóbor macskák által hátrahagyott “ajándék”, és hogy a csemetéjükkel együtt játszó többi lurkó sem hordoz semmilyen vírust. De vajon tényleg rettegnünk kell a kosztól és a baktériumoktól? Valóban…
bővebben

Vagyunk mi, és vannak ők – ez a gondolat lényegében minden előítélet gyökere. Mi, akik tartozunk egy adott csoporthoz a külsőnk, a vallásunk, a lakóhelyünk alapján, egyfajta távolságból szemléljük a másik csoportot, akik mások. Sokszor apróságokban, de különböznek tőlünk, és egy apró különbség már gyakran elég ahhoz, hogy gyanakvással, félelemmel telve tekintsünk rájuk, biztos távolból….
bővebben

A szologámia fogalmáról évekkel ezelőtt hallottam először. Akkoriban nagy port kavart, hogy egy nő nagy nyilvánosság előtt önmagának esküdött örök hűséget, és bevallom, először a szingli életmód kétségbeesett kapálózásának éreztem. Pontosan ugyanazt gondoltam, ami – hozzám hasonlóan – első hallásra sokaknak eszébe jut: nevetség tárgyának éreztem, és kissé nárcisztikusnak is. Aztán persze engem is sok…
bővebben