Annak a tudása, ismerete, hogy mely részekből áll a testünk, kik vagyunk mi magunk, hol kezdődnek az érzéseink, valamint hol érnek véget a saját határaink, egy elképesztően összetett és a láthatatlanságig finomhangolt rendszer. Éppen ezért ennek folyamatát legnagyobb részben nem is érzékeljük, azonban, ha felnőttként ismerjük ezeket az összefüggéseket, könnyebbé tehetjük a gyermekeink számára mind…
bővebben
„A szívemre hallgassak vagy az eszemre?” – értelem és érzelem összehangolásának képessége
Racionális embernek tartjuk magunkat, vagy gyakran elragadnak az érzelmeink? Milyen előnyökkel járhat, és miben korlátozhat, ha mindent az észérveknek rendelünk alá, illetve ha aszerint élünk, „amit a szívünk diktál”? Értelem és érzelem esetén valójában két nem teljesen elkülönülő funkcióról van szó, hanem magasabb és alacsonyabb (tudatos és ösztönös) szintű agyi működésekről. Ezek együttműködése és összhangja…
bővebben
Amikor olyan célért is nehéz tenni, ami korábban fontos volt – Az elvesztett motiváció nyomában
A mögöttünk álló nehéz és nem kevés kalandot tartogató évek folyamatos változásai igénybe vették rugalmasságunkat és belső erőforrásainkat, ez pedig hatással van motivációnk szintjére is. Az őszhöz közeledve előfordulhat, hogy kisebb lendülettel és kedvvel tudunk nekilátni teendőinknek, és olyan dolgokért, célokért is nehéz erőfeszítéseket tennünk, amik korábban feltöltöttek, motiváltak minket. A motiváció és annak hiánya…
bővebben
Hogyan találhatunk vissza önmagunkhoz, ha az életünk végérvényesen megváltozott? – A stabilizáció folyamata
Krízistanácsadóként leginkább azokban az átmeneti állapotokban találkozom először a klienseimmel, amikor valamilyen, számukra különösen megterhelő változással szembesültek. Amire nem voltak felkészülve, vagy épp letaglózták őket az egyébként várt események – leginkább érzelmi – terhei.
A hangulat a zene empátiája, mely segít megérteni magunkat és egymást
A kesztyűtartóban bevetésre kész „utazós” cédé, a ripityára tört szív követelte „szakítós” dal, a sportolás előtt-alatt hallgatott „felpörgetős” szám, a jól bevált „nyugizene” – ismerős? Nem véletlenül. Egyetemes tapasztalat – és bizonyított tény –, hogy zene és hangulat szimbiózisban élnek, kölcsönösen hatnak egymásra. Vajon miként lehet ez az összefüggés a segítségünkre az önismereti utunkon és…
bővebben
„Hagynunk kell, hogy utolérjen a lelkünk” – 18 egyszerű érzelemszabályozási technika
„Az indiánt hosszú vándorútja során egy autó felvette és percek alatt elrepítette úti céljához. Az indián ekkor leült az árok szélére, hosszan üldögélt, s a kérdésre – Mit csinálsz? Mire vársz? – ekképp sóhajtotta el magát: – Várom, hogy utolérjen a lelkem!” Ez a fenti példázat Korzenszky Richárd bencés szerzetes Üzenőfüzetében szerepel. Az elmúlt hónapokban…
bővebben
„Nem tudom, mit érzek, csak fáj” – Az alexithymia jelensége
Képzeld el egy pillanatra, milyen lehet, ha csak nagy nehézségek árán tudod kifejezni, sőt, egyáltalán azonosítani, mit érzel az adott pillanatban. Amikor igazi kihívás mások reakcióit, és a saját tested jelzéseit olvasni, és megfelelően felcímkézni az érzelmeidet. A legtöbben annyira magától értetődőnek éljük meg mindezt, hogy még elgondolnunk is nehéz, milyen lehet, ha valakinek ez…
bővebben
Ahol árnyék van, ott fény is – 3 negatív érzelem, amelyek valójában érted, és nem ellened vannak
Érzelmeink jönnek, mennek, felkavarnak, padlóra küldenek vagy éppen feldobnak, gyakran követni se bírjuk őket. Egyes érzéseinket a végtelenségig megtartanánk és fürdőznénk bennük, másoktól pedig ahogy csak tudnánk, szabadulnánk. Szomorúságot, szorongást és dühöt átélni valóban kellemetlen és nyomasztó – de biztos, hogy negatív érzéseink ellenünk vannak?
Te tudod, mit érzel ebben a pillanatban? – Miért lenne fontos a saját érzelmeinkkel is törődnünk?
Az érzelmi intelligencia napjaink egyik közkedvelt, gyakran megírt-megvitatott témája. Bár összetett jelenségről van szó, ami magába foglalja az érzelmek felismerésének, és az azokra való adekvát reagálásnak a képességét is; mégis, a legtöbbször csak arról esik szó ezzel kapcsolatban, hogy hogyan ismerhetjük fel hatékonyabban a körülöttünk lévők érzelmeit. Egy kutatás azonban rávilágít arra, hogy érdemes lehet…
bővebben
Miért félünk kimutatni az érzéseinket?
Nem vagyok biztos benne, hogy szeret… Nem mondja elég gyakran. Alig bókol. Keveset beszél arról, mit jelent neki a kapcsolatunk. Persze így én sem terhelem vallomásokkal. Hátha nem akarja hallani. Hátha szakítani készül… Vagy csak ugyanannyira fél kimondani, mit érez, mint én?
You must be logged in to post a comment.