„A kiégés a társadalom 86%-át érinti valamilyen formában, ezért érdemes időt szánnunk arra, hogy foglalkozzunk a kérdéssel” – állítja Szigeti Réka, egészségfejlesztő szakpszichológus, akivel interjúnkban arról is beszélgettünk, hogy mi jelezheti számunkra a kiégést, mit tehetünk magunkért, hogy megelőzzük ezt a problémát, és hogy milyen pszichológiai tényezők hajlamosítanak bennünket a krónikus stressz vagy a kiégés…
bővebben

Számos munkahelyi szituációban kívánhatjuk, bárcsak hatékonyabban tudnánk leküzdeni az előttünk tornyosuló feladatokat, és nagyobb biztonsággal hozhatnánk meg kulcsfontosságú döntéseinket. Az emberi agy kapacitása azonban nem végtelen, nem képes pillanatok alatt kezelni valamennyi minket ért ingert, így egyszerűsítő folyamatokra van szüksége. Ilyenek a kognitív torzítások is, melyek megkönnyítik az információ befogadását és feldolgozását, és segítenek konzisztens…
bővebben

Az állásinterjú, sőt már az álláskeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúval kapcsolatban gyakran megjelenő ellentmondásos érzéseket és a lehetséges stresszt csökkentő körülményeket járjuk körbe. A…
bővebben

„Képzelj magad elé egy kanárit, amit levisznek egy szénbányába. Eleinte egészséges, boldogan énekel. De amikor végül korommal borítva és elnémulva visszatér a bányából, megkérdeznéd, miért betegítette meg saját magát a kanári? Nem, mert a helyzet teljesen egyértelmű: nem a kanári tehet arról, hogy beteg lett, hanem a szénbánya.” A hasonlat az amerikai szociálpszichológustól, Christina Maslach-tól…
bővebben

„Csináld, amit szeretsz, szeresd, amit csinálsz” – mondta egykor az amerikai üzletember, Harvey MacKay. De mi a helyzet akkor, ha nemhogy nem szeretjük, de egyenesen gyűlöljük azt, amit (legalábbis pillanatnyilag) csinálunk? Meddig érdemes tűrni – és mikor mondhatjuk ki végül: „elég volt, felmondok”?

Folyamatos támadások. Mindennapos konfliktusok. Verbális agresszió. Pletyka. Kiközösítés. Mire gondolunk, ha meghalljuk ezeket a szavakat? Egy különösen kegyetlen tinikkel teli középiskolára? Egy amerikai sorozatra? Egy könyörtelen katonai kiképzésre? Folytathatnánk még sort, de egy biztos, a megfejtés biztosan nem elsőként jutna eszünkbe. A megpróbáltatások színtere ugyanis ezúttal a munkahely, a jelenség összefoglaló neve pedig: mobbing.

Bárcsak azt mondhatnánk, hogy a vírusokkal csak az őszi, illetve a következő, téli időszakban kell óvatosnak lennünk, de (bár ilyentájt valóban megnő a fertőzések száma) az sajnos nem lenne teljesen igaz. A vírusok ugyanis nem biztos, hogy nézik a naptárt – különösen akkor, ha olyan ideális környezetet találnak, mint egy munkahely.

Vannak olyan munkanapok, amikor mindent elborítanak a felhalmozódott teendők: felhőkarcoló magasságú iratoszlopok és olvasatlan e-mailek egész hada fogad bennünket. Ilyen esetekben a túlóra helyett gyakran inkább azt választjuk, hogy lemondunk az ebédszünetről. Egy kutatási eredménye azonban rávilágít, hogy valójában éppen az ebédszünet betartása lehet a legjobb módja annak, hogy villámgyorsan behozzuk a lemaradást – főleg,…
bővebben