10 gondolat, 10 cikk – Ezeket az írásokat szerettétek a legjobban 2020-ban

Szerző: | 2020. 12. 31. | #SAJÁTÉLMÉNY | Olvasási idő: 14 perc

Kicsit több, mint egy évvel ezelőtt Eszti (alapító-főszerkesztőnk, Szabó Eszter Judit) nappalijában üldögélve tervezgettük, mi minden vár a Pszichoforyou-ra 2020-ban. Órákon át lelkesen, egymás szavába vágva soroltuk az ötleteket, célokat; keresgéltük a módját – ahogy mindig – annak, hogy a lehető legtöbbet, legjobbat adhassuk nektek idén is. A szép, színes táblázatainkban lassan helyükre kerültek a dátumok, a tennivalók, és kirajzolódott, mi minden vár majd ránk ebben az évben. Nem ragozom hosszan, hiszen tudjátok, mi történt: nem sokkal később kiderült, hogy az egyetlen dolog, amit állandó programként felírhattunk volna 2020-ra, a változás volt.

cikk

Hároméves hagyományunk már, hogy az év utolsó napjaiban összegyűjtjük nektek nem csak a 10 legolvasottabb cikkünk gondolatait, de az elmúlt 365 nap fontosabb történéseit is. Különös, de ez a lista idén minden korábbinál hosszabbra nyúlik; bár a járvány miatt sok tervünknek búcsút kellett mondanunk, ez az év legalább ennyi újdonságot is hozott a Pszichoforyou életébe.

Ilyen volt nekünk 2020

A legnagyobb veszteségünk idén egyértelműen a rendezvényeink elmaradása volt. Év elején még találkozhattunk veletek vadonatúj sorozatunk, a Pszichoforyou KönyvKlub első estjén, de a tavaszra és őszre tervezett alkalmakat már nem rendezhettük meg. Különösen fájó pont volt számunkra, hogy októberben, az ötödik szülinapunk alkalmából tervezett nagyrendezvény, a veletek való közös ünneplés is elmaradt idén.

Sokszor írtunk már arról, hogy mennyire sokat jelentenek nekünk online magazinként ezek a rendezvények; hiszen ilyenkor van csak alkalmunk arra, hogy találkozzunk veletek, a mi drága Olvasóinkkal.

Idén pedig minden korábbinál fontosabb volt számunkra, hogy érezhessétek, veletek vagyunk, értetek dolgozunk – ezért a rendezvények elengedése után gőzerővel vetettük bele magunkat a munkába, hogy megtaláljuk, kidolgozzuk azokat a módokat, ahogyan mégiscsak tudunk kapcsolódni.

Ebben természetesen fontos szerepet játszottak a nektek írt cikkeink: ennek jegyében indult útjára március közepén Lélekerősítő rovatunk, amelyben a járvány lelki egészségre gyakorolt hatásairól szóló írások jelennek meg. A cikkeket a YouTube-csatornánkon Lélekerősítő KÜLÖNKIADÁS videók kísérték, és megérkezett hozzátok a régóta dédelgetett, és idén végre megvalósult álmunk, a Pszichoforyou Podcast.

Októberre, azaz a szülinapi hónapunkra pedig a Pszichoforyou történetének eddigi legnagyobb mérföldköve tette fel a koronát: megjelent a könyvünk, a 20 önismereti kérdés és válasz – Pszichológiai kézikönyv önmagadhoz című kötet. Azokról a témákról írtunk nektek, amik sokunkat foglalkoztatnak az önismeret útján, és amik ebben az évben talán még inkább előtérbe kerültek az életünkben. Az a szeretet, amellyel a könyvet fogadtátok; a rengeteg kedves, támogató üzenet és visszajelzés, amit tőletek kaptunk, számunkra ennek az idei évnek a legnagyobb ajándéka.

Ezzel azonban még nem ért véget 2020 története: decemberben útjára indítottuk saját fejlesztésű önismereti programunkat. A Pszichoforyou Útitárs önismereti gyakorlatokkal, videókkal, irodalomterápiával, filmekkel, emberi történetekkel és még sok-sok mindennel vár titeket, ha úgy döntötök, szeretnétek közelebb kerülni a pszichológia tudományához, és rajta keresztül önmagatokhoz.

A 10 legolvasottabb cikk

Mindezek mellett persze az írásról sem feledkeztünk meg: idén is több száz friss cikkel érkeztünk el hozzátok. Nézzük meg, melyek voltak azok, amelyeket a legjobban szerettétek 2020-ban!

1. Amikor megérted, miért nem tudsz változni, akkor minden megváltozik – #SAJÁTÉLMÉNY

„Miért tartom el következetesen magamtól a boldogságot? Miért olyan nehéz megengedni magamnak azt a gondolatot, hogy testileg, lelkileg, mentálisan jól érezzen magam? Miért ragadok bele állandóan a szenvedéssel teli gondolati körökbe és helyzetekbe? (…) És miért érzek szégyent, ha jól érzem magam?”

Alapító-főszerkesztőnk, Szabó Eszter Judit őszinte és gondolatébresztő írását majdnem ötvenezren olvastátok a megjelenést követően – 2020 legolvasottabb cikke ezeket a fenti kérdéseket járta körül. A személyes történet mellett a cikk arra biztatott, merjük és akarjuk is megtalálni a saját válaszainkat, hiszen:

„Addig, amíg nem tudatosítjuk az önsorsrontó mintáinkat, vagy azt, hogy kinek „tartozunk” szenvedéssel, amíg nem tisztázzuk magunkban, miért és kinek is akarunk vezekelni, miért nem érezzük feljogosítva magunkat a boldogságra, addig nem fognak változni a dolgok.”

2. „Mihály vagyok, hatvanegy éves, és éppen válok” – Milyen okok állnak a késői válások hátterében?

„Ez a generáció egy nagyon különleges generáció. Túl kellett élniük egy rendszerváltást és a digitális forradalmat is. Le kellett követniük azt, hogy a postán kézbesített, kézzel írott levelek helyett csetelni kell a szeretteikkel, miközben megtanultak igazodni a nagyon másként gondolkodó unokák igényeihez. (…) Ez a generáció egy örökösen újrakezdő és tanuló generáció, akiknek szembe kell néznie a bizonytalansággal (…). Ezért folytonosan meg kell újulniuk, mert csak így tudnak felszínen maradni.”

Szexuálpszichológus szerzőnk, Bibók Bea egy igazán aktuális témát, a késői válások hátterében meghúzódó okokat boncolgatta ebben a méltán népszerű cikkében, melyet mostanáig csaknem negyvenezren olvastatok. Ahogy Beától megszokhattátok az elmúlt évek során, nem csak a kapcsolódó pszichológiai folyamatokat mutatta meg ebben az írásban, de valós történeteken keresztül is bepillantást engedett ebbe az összetett jelenségbe.

3. “Senki nem tanítja meg nekünk, hogyan kell jól szeretni” – 5 jel, amely segít felismerni az ártalmas kapcsolatokat

„Sokáig, túl sokáig jártunk lábujjhegyen a kapcsolatok témája körül, holott azok a készségek, amelyek lehetővé teszik, hogy egészséges kapcsolatokat működtethessünk, gyakorlatilag a legfontosabb dolgot jelentik az életünkben.”

Katie Hood kapcsolati szakértőt idéztük ebben a témában, aki TED előadásában azokat a jeleket mutatja be, amelyek segítenek megvilágítani, ha egy kapcsolat egészségtelen, ártalmas, vagy egyenesen bántalmazó dinamika szerint működik. Nehéz, de fontos téma, amelyben a tudatosság az első lépést jelentheti ahhoz, hogy elkerülhessük a fájdalmat, és másokat is segíthessünk ebben.

4. “Hagynunk kell, hogy utolérjen a lelkünk” – 18 egyszerű érzelemszabályozási technika

Májusra megéltük a félelmet, az aggodalmat, a reményt, a bizonytalanságot, a haragot – megannyi érzelmet, ráadásul sokszor mindet egyszerre. Tanácsadó szakpszichológus szerzőnk, Horváth Gabriella ekkor gyűjtött össze nektek (jó)néhány érzelemszabályozási gyakorlatot, ami segíthet ebben a hullámzó időszakban. Ezzel a gyönyörű gondolattal zárta a cikket, amit olyan sokan szerettetek:

 „Bessel van der Kolk traumaterapeuta szerint ahhoz, hogy testileg-lelkileg lenyugodjunk, meggyógyuljunk és növekedjünk, szükségünk van a biztonság zsigeri érzésére. Amikor saját magunknak teremtjük meg ezt az érzést, az hasonló, mint együtt lenni valakivel, aki a szívében hordoz minket.”

cikk

5. Folyamatos hullámzás, kiüresedés és magány – Mi jellemzi a nárcisztikus kapcsolatokat?

A késői váláshoz hasonlóan komplex, érzékeny témáról született Bibók Bea második „toplistás” írása: a nárcisztikus kapcsolatok működéséről. Ezt a cikket nemcsak rengetegen olvastátok, de sok-sok visszajelzést is küldtetek arról, milyen gondolatébresztőnek és alaposnak találtátok (ezúton is nagyon köszönjük, hogy írtatok nekünk!). Nehéz ebből a cikkből egyetlen gondolatot kiemelni, ezért egy olyat választunk, amiről ti írtátok, hogy különösen sokat segített a káros dinamika felismerésében:

„A párkapcsolatokban sokáig nem tűnhet fel, mi is zajlik a háttérben. Pont olyan, mint amikor a pók vékony, láthatatlan szálakkal hálózza körbe az áldozatát, aki mindezt egyáltalán nem érzékeli. Az áldozat jellemzően akkor kezd gyanakodni, amikor már önmaga árnyékává válik, aki amúgy rá nem jellemző módon fáradtan, kimerülten, érzelmileg apatikusan éli a mindennapokat. A nárcisztikus ember nagymestere annak, hogy a benne rejlő síró gyermek magányát átrakja a másik emberre, aki ettől teljesen megváltozik. A kapcsolat hullámzása, a békés és a nehéz időszakok váltakozása erős kötelékké válhat, amiből nehéz kilépni.”

6. „Exek árnyékában” – Hogyan hat az előző párkapcsolat a jelenlegire?

„Teljesen kiradírozni nem lehet a másik felet – hiszen hatással volt ránk, életünk egy szakaszában nagyon fontos volt és kísért bennünket, mellette tanultunk magunkról és többek lettünk általa. De meg lehet húzni egy határt, ameddig beengedjük őt a jelenünkbe.”

Klinikai szakpszichológus szerzőnk, Barkász Heléna a rá jellemző bölcs érzékenységgel járta körül a szakítás utáni továbblépés, és a lezárt kapcsolatok hatásának kérdéseit ebben az írásában. A cikket a megjelenés után csaknem harmincezren olvastátok, és olyan sokan kértétek a folytatását, hogy azóta egy második rész is született az előző mellé.

7. “Egy gyerek utoljára talán hároméves kora körül igényel olyan elfogadó szeretetet, mint kamaszkorában” – Ezért nem könnyű most a kamaszok élete

„Úgy tartják, hogy a gyerekek talán hároméves koruk körül igényeltek utoljára olyan feltétel nélküli, mindenestül elfogadó szeretet, mint most kamaszkorukban – de ahogy akkor se tudták ezt kimutatni (mert akkor élték első dackorszakukat), úgy most se tudják, ebben a második és esetleg még viharosabb dackorszakban.”

Talán nem is volt olyan, akit a tavaszi karantén – így vagy úgy – ne viselt volna meg, így hát igyekeztünk a lehető legtöbb élethelyzetet, problémát „kihangosítani”, közelebbről megmutatni, és a megértés mellett a megoldásokat is feltérképezni. A kamaszok nehézségeiről szóló cikkünkhöz Dr. Vekerdy Tamás gondolatai nyújtottak inspirációt – tőle származik a fenti idézet is, ami sokunkat (szokás szerint) igazán szíven találhat.

8. Nem veled van a gond, ha kiégtél – A munkahelyek szerepe a kiégés megelőzésében

A kiégés alattomos és lélekőrlő állapota évről évre egyre többeket érint. Életbevágóan fontos, hogy a felismeréséről és a kezeléséről ne csak az egyén szempontjából, hanem rendszerszinten (is) gondolkodjunk, és megtegyünk mindent, hogy megelőzzük a kialakulását. Nyolcadik „helyezett” cikkünkben Christina Maslach, a kiégés egyik legismertebb kutatójának gondolatait tolmácsoltuk:

„A kiégés kezelésének, illetve különösen a megelőzésének érdekében azonban nem elegendő kizárólag az egyénre fókuszálni. Nem szabad megfeledkezni a munkahelyi környezet szerepéről, és a vezetők felelősségéről sem, amelyek kulcsfontosságú tényezőt jelentenek a kiégés kialakulásában.”

9. Ez most nem arról szól, ki a “faszagyerek” – Megküzdés a szorongással a koronavírus idején

„Ebben a helyzetben nem egyedül vagyunk benne. Nem arról van szó, hogy mi félünk-e attól, hogy elkapjuk a betegséget. Nem a saját jóllétünk múlik azon, mit csinálunk, és hogyan reagálunk a koronavírus fenyegetésére, hanem másoké is. Azoké, akiket szeretünk, és azoké, akiket nem is ismerünk – de még azoké is, akiket ezek az ismeretlenek szeretnek.”

Ezekkel a szavakkal, és ezzel az írással indult útjára márciusban a járvány lelki egészségre gyakorolt hatásairól szóló Lélekerősítő rovatunk. Nehéz téma ez, hiszen ahányan vagyunk, annyiféle tapasztalatunk, megélésünk van a jelenlegi helyzetről, és bizony kevés olyan pillanat adódott az elmúlt időszakban, amit ne lett volna érdemes a pszichológia fénytörésében kicsit közelebbről is megszemlélni. Ebben az első cikkben mégis ezt a talán ma is megszívlelendő gondolatot szerettük volna hangsúlyozni: bármi is történik most a világban, abban együtt vagyunk benne.

10. „Akkor lesz szex, ha megérdemled!” – Szexuális játszmák a párkapcsolatban

„A szexuális játszmák felismerése a párkapcsolatban olyan, mintha egy jó nagy gyomrost kapnánk. Mély, zsigeri fájdalommal jár, szinte öklendezhetünk tőle, hiszen az az ember teszi mindezt velünk, aki felé elköteleződtünk, akiben maximálisan megbíztunk. Valóban félelmetes felismerni azokat a forgatókönyveket, amik mindig ugyanúgy kezdődnek és végződnek, és megszakíthatatlannak tűnnek – legalábbis külső segítség nélkül.”

Egy újabb „nem könnyű, de muszáj beszélni róla”-témájú írás zárja a listánkat, ismét csak Bibók Bea tollából. Szexuálpszichológus szerzőnk a cikkben a gyakori szexuális játszmákat, és a párkapcsolatokra gyakorolt hatásaikat mutatta meg. Bár a játszmákat sem felismerni, sem megtörni nem könnyű, fontos, hogy jobban megismerjük őket, tudatosabbak legyünk, hogy az életünk egyetlen területén se álljanak a valódi kapcsolódás útjában.

Minden év végén, amikor összegyűjtjük nektek a legolvasottabb cikkeket, a szokásos „Pszichoforyou-módon”, szívvel-lélekkel szoktuk megköszönni, hogy figyeltek ránk, olvastok minket. Bár nehéz fokozni, de idén, ennek a hullámvasút-évnek a végén még sokkal-sokkal hálásabbak vagyunk ezért nektek. Köszönjük, hogy vagytok nekünk. Legyen boldog az új évetek, és maradjatok velünk 2021-ben is!

Fotó: itt és itt

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán!

SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK!

Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM

Szerző

Herendi Kata
Pszichológus, szakfordító. Szeret beszélni, de hallgatni, figyelni és írni még inkább. Imádja az állatokat, az őszt, az angol nyelvet. Két dolog nem létezik számára: túl hosszú séta, és túl sok könyv – ezekből sosem elég.

Pin It on Pinterest

Share This