Arról már írtunk korábban, hogy hogyan hat ránk közvetlen környezetünk, például a lakásunk, házunk – mintegy belső helyként hogyan alakítja hangulatunkat és mentális állapotunkat. A klímakatasztrófa kapcsán egyre gyakrabban tapasztaljuk ugyanakkor azt is, hogy a tágabb környezetünk is kihat(hat) az egészségügyi állapotunkra és a lelki egyensúlyunkra. Márciusban például 2000 nő jelentette fel a svájci kormányt…
bővebben

Hétköznapi családok nem hétköznapi helyzetei elevenednek meg Vermes Judit és Hansjürgens Anna Mária Anyu megette a Holdat című kötetében. A könyv műfaja szerint mesegyűjteménynek vagy novelláskötetnek, célja szerint pszichoedukációs irodalomnak tekinthető. Vagyis az egyes pszichés állapotokkal, jelen esetben a mentális betegségekkel kapcsolatos ismeretátadást szolgálja. Mindezt a gyerekek szemszögéből: mit láthat és tapasztalhat egy gyerek, akinek…
bővebben

Amikor a hosszú élet titkát kérdezik, keveseknek jut eszébe a barátságokban rejlő lehetőség. Gyakrabban asszociálunk az egészséges életmód, az anyagi jólét, vagy a pihenéssel teli mindennapok jelentőségére. Azonban kutatások igazolják, hogy a baráti kapcsolatok nem megfelelő minősége vagy teljes hiánya károsabb hatással van ránk, mintha tizenöt cigarettát szívnánk el naponta. Sőt, a mozgáshiánynál és a…
bővebben

Emlékezni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes – parafrazálhatnánk József Attilát, ha korunk memóriáról alkotott uralkodó felfogását szeretnénk megragadni. Elvégre, emlékezni akarunk mindenre, mindenkire, életünk minden szakaszában – akkor is, ha tudjuk, hogy az idő előrehaladtával a demencia veszélyének réme leselkedik ránk. Ragaszkodunk az emlékeinkhez, hiszen ha elveszítjük azokat, akkor…
bővebben

Van, aki az életről úgy gondolkodik, mint egy utazásról, ami szép és jó – csak ez lehet, hogy kissé leegyszerűsítő. Persze, egy utazás közben is sok izgalom, kihívás, stressz, váratlan helyzet és rengeteg élmény várhat ránk, mégis van egy olyan felhangja, mintha csak annyi lenne a dolgunk, hogy megváltsuk a jegyünket oda, ahová menni szeretnénk,…
bővebben

Szenvedélybeteg családban nevelkedő gyermekek érzéseit, tapasztalatait, megéléseit mutatja be a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gondozásában megjelent Láthatatlan árvák című könyv, melyben ismert emberek korai élményeit novellák formájában olvashatjuk. A történetekhez Hoffmann Kata klinikai szakpszichológus írt fejezetenként szakirodalmi kitekintőt, melyben a szereplők lelki folyamatait ismerhetjük meg a szakember megközelítésében. Hoffmann Katával a kötet kapcsán arról beszélgettünk, milyen…
bővebben

Megválni a bennünket körülvevő tárgyaktól sokszor egyáltalán nem könnyű. A legtöbben azonban időnként kipakolják a padlást, a pincét, selejteznek a dolgaik között. A kényszeres felhalmozó azonban erre nem képes, sőt, egyáltalán nem tud megválni a kacatoktól sem. A helyzet az érintettnek is komoly szenvedést okoz, valamint a környezetét is megterheli. E betegség hátteréről, a mélyben…
bővebben

Egy sértődött embert kibékíteni sokszor egyáltalán nem könnyű. Gyakori a tanácstalanság: nem tudjuk, hogyan közelítsünk, mit mondjunk, kérdezzünk, amivel segíthetünk oldani a feszültséget. A kapcsolódás helyreállításának lehetőségeiről, és a sértődött reakció mögöttes okairól is beszélgettünk dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológussal, számos könyv szerzőjével.

A nárcisztikus jelzőt ma a legtöbben szitokszóként használják, gyakran a számukra értelmezhetetlen önzés magyarázatára. Bár rengeteg szó esik erről a jelenségről, és ennek párkapcsolati vetületéről, arról már ritkábban beszélünk, hogy ennek a zavarnak is vannak árnyalatai. Ezekről az árnyalatokról, a működési mód megértésének fontosságáról, és a társadalmi nárcizmus jelenségéről is beszélgettünk Tari Annamária pszichoanalitikussal. Hogyan…
bővebben

Valószínűleg mindannyiunknak vannak olyan ismerősei, akikkel időnként kicsit fárasztó élmény a beszélgetés. Bármi is a téma, mintha mindig próbálnának rálicitálni az elhangzottakra valamivel, ami velük esett meg; így a mi szerepünk egy idő után a bólogatásra, és néhány jól időzített „hűhá”-ra redukálódik a társalgásban. Az énközpontúság komoly terhet jelenthet a kapcsolatoknak, ám a háttérben gyakran…
bővebben