Szomorú hangulat, az érdeklődés csökkenése, fáradtság, levertség – csak néhány a depresszió tünetei közül, amelyekről felismerhetjük a világszerte több százmillió ember életét megnehezítő betegséget. A fentieket saját magunkon, vagy a környezetünkben élőkön tapasztalva – remélhetőleg – mind többen és többen jutunk már el addig, hogy segítséget kérjünk, köszönhetően annak, hogy egyre szélesebb körben válnak ismertté…
bővebben

„Te biztosan nem lehetsz cukorbeteg!” „Fel tudsz állni a kerekesszékből, csak akaraterő kérdése!” „Biztos csak színleled a rákot, azért, hogy figyeljenek rád…” Ezeket a mondatokat biztosan sosem mondanánk egy krónikus testi betegséggel küzdő személynek. Egy mentális betegséggel élőnek azonban fájdalmasan ismerősek lehetnek a fenti fordulatok.

Mintadiák. Költő. Depressziós. Író. Feleség. Anya. Öngyilkos. Ki volt Sylvia Plath, akire a fenti szavak mindegyike igaz, és aki egész – tragikusan rövid – életében azért küzdött, hogy megtalálja, melyik ösvényen induljon el, melyik életet élje, melyik lesz az, ami igazán az övé, hiszen ahogy ő írta: „kellett volna mindegyik, de ha valamelyiket választom, ez…
bővebben

Biztosan veled is előfordult már: történt valami rossz, valami kellemetlen, ami aztán hosszú időre befészkelte magát a gondolataid közé, szinte kitörölhetetlenül. Újra és újra átrágtad gondolatban, miért vesztél össze a partnereddel, hogy hogyan hordott le a főnök mindenki előtt az értekezleten – ám a feloldás, a válaszok csak nem akartak jönni. A rágódás, azaz a…
bővebben

Az érzelmi intelligencia napjaink egyik közkedvelt, gyakran megírt-megvitatott témája. Bár összetett jelenségről van szó, ami magába foglalja az érzelmek felismerésének, és az azokra való adekvát reagálásnak a képességét is; mégis, a legtöbbször csak arról esik szó ezzel kapcsolatban, hogy hogyan ismerhetjük fel hatékonyabban a körülöttünk lévők érzelmeit. Egy kutatás azonban rávilágít arra, hogy érdemes lehet…
bővebben

„Csiribiri-csiribiri bojtorján, lélek lép a lajtorján.” Weöres Sándor sora juthat eszünkbe Matt Haig könyvéről, mely egy bensőséges vallomás és egy egyéni példa arra, milyen lépcsőfokok vezethetnek ki a depresszió sötét barlangjának mélyéről. Noha a közbeszéd hajlamos elbagatellizálni, vagy egyszerűen a melankólia szinonimájaként kezelni – „Ne depizz már!”; „Annyira nem bírom az ilyen depressziós filmeket/zenéket” –,…
bővebben

Érezted már valaha azt, hogy legszívesebben kivennél egy kis szabadságot, de úgy az egész életedből? Hogy egy kicsit, csak egy kicsit ne kelljen dolgozni, bevásárolni, takarítani, a telefont felvenni, döntéseket hozni – csak legyen egy kicsi szünet, amikor elbújhatsz minden és mindenki elől? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg átéltél már életed során egy (vagy több)…
bővebben

A depresszió több mint 300 millió embert érint világszerte, és ezzel ugyanúgy korunk népbetegségévé nőtte ki magát, mint a cukorbetegség. Ugyanakkor, míg a diabétesz esetében senki nem kételkedik az orvosi segítség szükségességében, a depresszióra hajlamosak vagyunk csak „átmeneti rosszkedvként” tekinteni – holott évente 800 000 áldozatot szed, azaz közel négyszer annyit, mint a cukorbetegség.

Egy kutatás szerint különösen jót tehet a lelkünk egészségének, ha madárdaltól hangos környéken élünk.

A depresszió – annak ellenére, hogy többszázmillió embert sújt világszerte – a mai napig tabutémának számít. A külső szemlélők sokszor alábecsülik a szakmai segítség és a társas támogatás fontosságát, és átmeneti rosszkedvként tekintenek a betegségre, mondván, majd elmúlik. A legújabb kutatási eredmények azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a depresszió képes változást előidézni az…
bővebben