Mikor szántunk utoljára időt arra, hogy megálljunk egy percre? És mikor volt a legutóbbi alkalom, amikor osztatlan figyelemmel fordultunk a párunk, gyermekünk, a családunk többi tagja felé, ők pedig viszonozták azt? Ha végiggondoljuk, gyakran előfordul, hogy csak kutyafuttában szólunk néhány szót a másikhoz tévénézés, email írás, telefonálás, mosogatás vagy főzés közben. Az őszinte figyelem pedig…
bővebben

„Ha unod a rokonokat…” – ütötte meg a fülemet pár éve ez a tévéből elkapott félmondat. A reklámszövegek ugyan általában nem jutnak el az agyamban a mélyebb feldolgozás szintjére (legalábbis szeretem ezt gondolni), ez az egy mégis megragadt, talán mert olyan éles kontrasztban áll egy kezdeményezéssel, amivel korábban találkoztam.

Karácsony. Boldogság. Ebben az időszakban szinte összeforrnak ezek a szavak. De ez nem jelenti azt, hogy az egyik következik a másikból: attól, hogy karácsony van, egyáltalán nem biztos, hogy boldogok vagyunk, sőt. Rengeteg körülmény tompíthatja az ünnep fényét: a jó érzésekhez hasonlóan, ez az időszak a külső és belső konfliktusokat is felerősítheti. Írjuk le, mondjuk…
bővebben

Az „Itt vagyok, ragyogok!” gyerekszobánkban aratott sikere után, a családban nem lehet kérdés, hogy Bajzáth Mária könyveit érdemes kézbe venni. Bár legújabb kötete a Mi a legerősebb a világon? címet viselő találós kérdés-gyűjtemény elsősorban a nagyobb óvódások és az iskolás korosztály számára szól, a hozzáfűzött mesék élvezhetőek a kisebb gyerekeknek is.

Az érzelmi érettség olyasvalami, aminek nehéz pontos, egy-két mondattal leírható definíciót adni, valahol mélyen mégis mindenki érti, érzi, mit jelent ez a fogalom. Valamit, ami nem következik be egyik pillanatról a másikra. Ugyanis nincs olyan mérföldkő az életünkben, amelynek az elérésével mintegy varázsütésre érzelmileg éretté válunk, még azokban a helyzetekben sem, amikor erre kimondhatatlanul nagy…
bővebben

Míg a gyermekek vidáman tapicskolnak a homokozóban és szebbnél szebb homoksütiket gyártanak, a szüleik többnyire csak reménykedhetnek, hogy az aranyszín homokszemek közt nem bújik meg a helyi kóbor macskák által hátrahagyott “ajándék”, és hogy a csemetéjükkel együtt játszó többi lurkó sem hordoz semmilyen vírust. De vajon tényleg rettegnünk kell a kosztól és a baktériumoktól? Valóban…
bővebben

Lelkierő, vidámság, szeretet, és sok-sok zsebkendő: a legfőbb dolgok, amelyekre mindenképp szüksége van a bölcsődést, kiscsoportot kezdő családoknak. Utóbbi pedig nemcsak az elválás miatti krokodilkönnyek, de a társasági élettel járó betegségek okán sem elhanyagolható. Az első nyavalyák mindenképp nehéz pillanatokkal járnak, fontos azonban, hogy a gyakori legyengülés hátterében nem csak baktériumok állhatnak. De mikor kell…
bővebben

„Boldogság, gyere haza, honnan jössz, nem érdekel, gyere haza csak ennyi kell” – Cserháti Zsuzsa dalának soraiból is kirajzolódik az a ránk, magyarokra jellemző hozzáállás, amely szerint a boldogságot hajlamosak vagyunk mindig valahonnan máshonnan, kívülről várni. Amikor pedig a boldogság a legkisebbek kapcsán kerül szóba, akkor – nem véletlenül – nagyon hasonló reflexek lépnek működésbe:…
bővebben

Négy nagymama, két anyuka, minimum három karácsony, és legalább nyolc testvér – de abból csak kettő édes. Persze mindet egyformán szeretjük, vagy éppen utáljuk. Aki közvetve vagy közvetlenül részese, vagy valaha részese volt egy ilyen keszekusza rendszernek, az jól tudja: mozaikcsaládban élni nem egyszerű. De nem lehetetlen!

Előfordult már veled, hogy egy édes kisbaba fotóját nézve eltűnődtél, vajon mi járhat a fejében? Vagy hogy egy kisgyerek szavai hallatán megpróbáltad kitalálni, vajon hogyan gondolkodik, és miért éppen azt mondja, amit? Ha igen, akkor biztosan te is rájöttél már: a gyerekek, még az egészen kicsik is, sokkal többet tudnak annál, mint hogy elolvadunk, ha…
bővebben