Amikor ezt a cikket írom, éppen a százezret éri el a követőik száma az Instagramon, ahol négy hónapja indították el a közös oldalukat. Nemcsak az anyaság és a női lét viszontagságait humorral feldolgozó videóikat köszönhetjük nekik (bár az is épp elég nagy öröm!), hanem egy fontos felismerést is. Mégpedig, hogy a sokszor talminak kikiáltott közösségi…
bővebben

Brené Brown szerint nagyon sok energiát fordítunk arra, hogy az érzéseinket tompítsuk. Szoktátok mégis úgy érezni, hogy szinte belefulladtok az érzésekbe? Vagy épp fordítva, hogy történik valami nagyobb horderejű dolog, és ti nem éreztek semmit? Min múlik az, hogy fel merjük vállalni, ki merjük fejezni az érzéseinket? Lehetséges-e az érzelmi készletünk bővítése? Honnan eredeztethetőek az…
bővebben

Előfordul, hogy az édes, mosolygós kisgyermekünk szinte a semmiből toporzékoló, kiabáló, földön fetrengő „szörnyecskévé” változik, mi pedig kétségbeesetten keressük a „nyugi gombot”. A hiszti teljesen természetes része a fejlődésnek, szinte minden gyermeknél előfordul, megélni azonban nem mindig könnyű. Gyakran rossz viselkedésként vagy engedetlenségként gondolunk rá – ennél azonban jóval összetettebb a helyzet.

A fenti, címben olvasható idézet Edith Eva Eger Az ajándék – 12 életmentő lecke címmel megjelent könyvéből származik, amiben gyakorlati tanácsokkal lát el minket arra vonatkozóan, hogyan szabadíthatjuk fel magunkat a saját mentális börtönünkből. Edith Eva Eger szavai egy kimondhatatlanul nehéz évvel a hátunk mögött pedig többet adhatnak, mint bármikor, ha őszinték akarunk lenni! Miért…
bővebben

Bizakodva nyúlsz a készülék után – hátha most ez lesz az, ami végre, végre jól sikerült. Rápillantasz a rólad készült fényképre, az eredmény? Kiábrándító. Hiába nyugtat meg a környezet, hogy ez egy egész jó kép lett rólad, egyszerűen nem hiszed el. „Tényleg így nézek ki?!” – szólal meg benned a döbbenet és a csalódottság hangja….
bővebben

Alaszka, Idaho, Kentucky, Mexikó, Argentína, Chile, Párizs… És ez még csak a kezdet; belekáprázik a szem azoknak a helyeknek a hosszú listájába, ahol az amerikai írónő, Lucia Berlin élete során megfordult, és hosszabb-rövidebb ideig élt. A városnevekhez történetek, emberi sorsok, tragédiák kötődnek, és egy szorongató érzés, ami mindent egybefűz: a magány.

Gyerekkorában fogódzott bele először, és olyan erős kapaszkodót talált benne, hogy azóta el sem engedte. Mára az olvasás nemcsak a hobbija, de a hivatása is. Ahogy fogalmaz, számára a könyvek adta elmélyülés igazi függőség. Erről a szerről azonban nem kell lejönnie, hiszen ahelyett, hogy elvenne testből és lélekből, minden percben hozzáad valamit. Ott Anna, a…
bővebben

Miközben a homokozóban bíbelődő gyerekektől elvárjuk, hogy „ne legyenek irigyek” és más gyerekeknek is átengedjék a kis vödrüket meg a lapátjukat, mi, felnőttek már nem feltétlenül járunk elöl jó példával, amikor osztozkodásra kerül a sor… Pedig a közösségi együttműködésen alapuló fogyasztás egyáltalán nem ismeretlen élmény számunkra. A közösség erőforrásainak kiaknázása, a megosztás régebben teljesen természetes…
bővebben

Ezt a kérdést több másikkal is kiegészíthetnénk, hogy teljesebb képet kapjunk; nálunk miről szólhat. Például, hogy személy szerint miből érezzük azt, hogy szeretve vagyunk? Számunkra mi a szeretet „mértékegysége”? Mi a szeretet kifejezésének az a módja és gyakorisága, amit a külvilág elfogadásaként, megbecsüléseként tudunk lefordítani magunknak? Mit jelent számomra, ha bele merem engedni magam mások…
bővebben

Emlékezni sokféleképpen lehet. A konvenciókat követve, egyhelyben állva, némán tisztelegve a történelmet formáló hősök és áldozatok emléke előtt. De az emlékezés egyik módja az is, ha közelebb lépünk a történtekhez, megpróbáljuk jobban megismerni és megérteni a leírhatatlan borzalmakhoz vezető okokat, annak jelenünkben is kísértő következményeit. A holokauszt emléknapja alkalmából most három olyan filmet ajánlunk nektek,…
bővebben