Hogyan élik meg mese és valóság kettősségét a különböző korú gyermekek? Hány évesen képesek már felmérni a határt a kettő világ között? És milyen esetben aggasztó tünet a gyermeki képzelet elrugaszkodása: amikor már az álmodozást a hazugság, a füllentés váltja fel? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, dr. Kádár Annamária, mesepszichológus segítségével. Biztosan minden kisgyermekes…
bővebben

Azt hiszem, Mayim Bialik nevéről a legtöbb embernek már örökre az Agymenők kicsit bogaras, de zseniális és nagyon-nagyon szerethető Amy Farrah Fowler-e fog eszébe jutni. Én azonban egy másik arcáról is őrzök kedves emlékeket: az azonos című sorozat címszereplőjéről, Blossom-ról. Ezért is vártam annyira, hogy végre elolvashassam FelNŐNI – Hogyan legyél erős, eszes és elbűvölő…
bővebben

„Apám hitte az otthon melegét, Apám hitte az ünnep örömét, Apám hitte az apja örökét, S úgy hiszem, ez így volt szép.” „És én hiszek benne, s magamban.” (…) Mit jelent apának lenni? Feladatot, küldetést, életérzést? Mit üzen neked Zorán dalának ez a néhány kiragadott, ismerős sora? Mi a te szubjektív történeted az édesapáddal? Mit…
bővebben

A jó testvérkapcsolat különleges ajándék: támogatást, törődést, odafordulást, közösséget jelent, ami felnőttként is megmaradhat. Az ide vezető útról, a testvérek közötti kapcsolat alakulásának folyamatáról és a szülők ebben játszott szerepéről is beszélgettünk L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológussal, az Ölelni és ölre menni – Testvérekről, nemcsak szülőknek című könyv szerzőjével. A kötetben sok érdekes téma, eset,…
bővebben

“Három tálon szendvicsek vannak. A másodikon kétszer, a harmadikon pedig háromszor annyi van, mint az elsőn. Ha a harmadikról 22 szendvicset átrakunk az elsőre, akkor azon 15-tel lesz több, mint a másodikon. Hány szendvics lesz ekkor az első tálon?” Meg tudnád oldani ezt a feladatot? És így: „x + 22 = 2x + 15”? Melyik…
bővebben

Amikor anyává váltam, úgy éreztem magam, mint aki “gyüttmentként” akar bekerülni egy település nagyon zárt közösségének életébe, ahol íratlan farkastörvények uralkodnak, amelyekről (úgy látszott) csak nekem nincs tudomásom. Nagyon megdöbbentett, hogy milyen mértékű ítélkezéssel viseltetnek az anyukák egymás iránt. Mintha folyamatos lenne a hibakereső üzemmód, még az alapvetően segítségnyújtásra alapult közösségi médiacsoportokban is. Egy, a…
bővebben

Hogy én mennyire utálom az ovis tornát! – sóhajtotta legnagyobb gyermekem egy téli napon. Többet nem árult el a témáról, így lázas gondolkodásba kezdtem: mi lehet a baj? Talán csúfolták? Rosszat mondott rá valaki? Nem sikerült megcsinálni valamit? Nem hagytak nyugodni a kérdések. Faggattam minden tornanapon. A válasz sértődött orrhúzás, makacs némaság. Kezdtem megunni a…
bővebben

Nem kérem! Nem szeretem! Utálom! Nem vagyok éhes! – pár mondat, amely bizonyára a legtöbb kisgyerekes szülő számára ismerős. Akad, akinek ritkán, vagy csak időszakokra nehezítik meg az életét étkezéssel kapcsolatos problémák, más igazán válogatós gyerekkel él egy fedél alatt és komolyabb munkát jelent számára táplálni, vagy ízeket megismertetni a kicsivel. A nem evés számos…
bővebben

A mai szülők gyerekkorában kevésbé kapott hangsúlyt az érzelmi nevelés, mint saját utódaik életében. Napjaink nevelési irányzatai pedig nemcsak az érzelmi támogatást tartják fontosnak, de azt is, hogy a kicsiket megtanítsuk az emóciók felismerésére, megnevezésére, illetve tudatos irányítására. Ma rengeteg könyv áll rendelkezésre, amelyek segítenek ebben a tanulási folyamatban. De hogyan nyújthat támaszt a szépirodalom?…
bővebben

„A humor isteni villámfény, amely a világot a maga erkölcsi többértelműségében mutatja meg, az embert pedig mélységes illetéktelenségében, hogy megítélje felebarátait; a humor az emberi dolgok viszonylagosságának mámora; különös gyönyörűség, mely abból a bizonyosságból fakad, hogy nincs bizonyosság. […] Elszorult szívvel gondolok arra a napra, amikor az emberek már nem fognak nevetni.” Írja Milan Kundera…
bővebben