A tavaly (2019. október) bemutatott FOMO című film négy végzős gimnazista fiatal, vagyis a Falka tagjainak nem éppen unalmas hétköznapjait mutatja be. A srácok életének legfontosabb motivációja, hogy a Youtube-videóikat minél többen megnézzék – és ők bizony egy „ütős poén” érdekében bármi áron és bármeddig elmennek. De hogyan aránylanak az egyre durvábbá fajuló „challenge-videók” és…
bővebben

Biztosan sokaknak ismerős a következő helyzet: épp hogy megismerkedtünk valakivel, aki szinte pár perc után olyan bizalmasan avat be élete legintimebb pillanataiba, hogy az már-már kínos. A túlzott önfeltárás hatására elkezdhet villogni belső vészjelzőnk – túl közvetlen, túl gyors, túl részletes – egyszerűen: túl sok. Az önfeltárás, azaz saját élményeink, érzéseink őszinte megosztása alapjában szükséges…
bővebben

„Öröklődik”-e a szenvedélybetegség? Mi növeli, és mi csökkenti a függőség kialakulásának kockázatát? Hogyan előzhető meg a hozott minta megismétlése, és hogyan válhatnak az ilyen múltat cipelők egészséges, kiegyensúlyozott felnőttekké? 2019. október 10-én tartotta második, a szenvedélybetegség témájában rendezett konferenciáját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálata. Csokorba gyűjtöttük az elhangzottak legfontosabb tanulságait.

Ahogy minden hónapban, szeptemberben is készült az olvasóinkkal közös cikk. Ezúttal – az iskolakezdés apropóján – azt kérdeztük tőletek hírlevelünkben, hogy „Mit tanácsolnál az iskoláskori önmagadnak?”. A válaszaitok hónapról hónapra elvarázsolnak minket (a korábbi közös cikkeket például itt, itt, itt, itt és itt találjátok) de ez a legutóbbi „eresztés” minden eddiginél meghatóbbra sikeredett. A leveleiteket…
bővebben

A kapcsolati sérelmek miatt gyakori, hogy a korábbi rajongás, tisztelet és megbecsülés megfakul. Ilyenkor állandósulhat a csalódottság érzése, gyakran újra és újra felmerül bennünk, hogy nem jól választottunk. Elmerengünk azon, hogy mi lett volna, ha annak idején például az első szerelmünk mellett döntünk. Ezek a nosztalgikus érzések segíthetnek átvészelni egy-egy nehezebb időszakot – a baj…
bővebben

Érezted már magad olyan mélyponton, ahonnan nem is látszódott, vagy nagyon kilátástalannak tűnt a kifelé vezető út? Pont egy ilyen időszakomban – sorsszerűnek tűnő módon egy külföldi utazásom során – ismerkedtem meg „A hős útja” modellel, mely fontos felismeréseket és válaszokat adott számomra akkori égető kérdéseimre, illetve segített abban, hogy rálátást nyerjek, éppen hol is…
bővebben

Az, hogy a bőrünk és a lelkünk között milyen szoros a kapcsolat, jól mutatja az a tény, hogy az idegrendszer és a bőr ugyanabból a szövetből fejlődik ki az embrionális szakaszban. Többek között ez is magyarázza, hogy sokan a lelki és érzelmi folyamataink tükreként hivatkoznak a legnagyobb kiterjedésű érzékszervünkre. „A bőrünk minden életszakaszban más és…
bővebben

Ez a címben szereplő buddhista mondás a Tettrekész Emberek Senior Önkéntes Klubjának, röviden TESZÜNK-nek a mottója; egy olyan közösséggé, melynek tagjai hiszik és vallják, hogy nyugdíjas korba lépve is lehet aktívnak maradni, dolgozni és segíteni – vagyis röviden: tenni. Egy remek hangulatú őszindító találkozó, és egy kis beszélgetés erejéig most mi is csatlakoztunk hozzájuk.

Vajon milyen összefüggés van a „nyavalygási” szokásaink és az életkörülményeink között? Hogy fakadhat egyetlen zokszóból komplett rinyamaraton? Miért lóg Ferenc pápa vatikáni ajtaján egy „Panaszkodni tilos” tábla? Mik a sopánkodás egészségügyi következményei, és hogyan lehetséges az, hogy a panaszkodás pókhálójából akár egy profin előkészített panasszal – igen, panasszal – is szabadulhatunk?

„Miért pont én?” „Ez igazságtalanság!” „Mivel érdemeltem ezt ki?” – fogadjunk, hogy a te környezetedben is van olyan személy, akinek vég nélküli, önsajnáló szólamaival már nem tudsz mit kezdeni. Ha egy önmagát előszeretettel sajnáló és sajnáltató személyre gondolunk, akkor egy igazi „energiavámpír”, folyton panaszkodó, fárasztó ember képe juthat eszünkbe, aki előszeretettel nagyítja fel a problémáit,…
bővebben