A nárcisztikus kapcsolatokban az egyik fél mindent belepakol a kapcsolatba, a másik pedig a feljogosítottságából kifolyólag feléli azt. Mivel a nárcisztikus fél inkább használja a kapcsolatot, így annyit tesz bele csupán, amennyi az „aranytojást tojó tyúk” megtartásához kell. A kapcsolaton belül egy idő után megjelenhet a kiüresedés és az elmagányosodás, hiszen az érzelmi közelség és…
bővebben

Nem kérem! Nem szeretem! Utálom! Nem vagyok éhes! – pár mondat, amely bizonyára a legtöbb kisgyerekes szülő számára ismerős. Akad, akinek ritkán, vagy csak időszakokra nehezítik meg az életét étkezéssel kapcsolatos problémák, más igazán válogatós gyerekkel él egy fedél alatt és komolyabb munkát jelent számára táplálni, vagy ízeket megismertetni a kicsivel. A nem evés számos…
bővebben

A mai szülők gyerekkorában kevésbé kapott hangsúlyt az érzelmi nevelés, mint saját utódaik életében. Napjaink nevelési irányzatai pedig nemcsak az érzelmi támogatást tartják fontosnak, de azt is, hogy a kicsiket megtanítsuk az emóciók felismerésére, megnevezésére, illetve tudatos irányítására. Ma rengeteg könyv áll rendelkezésre, amelyek segítenek ebben a tanulási folyamatban. De hogyan nyújthat támaszt a szépirodalom?…
bővebben

A sématerápia népszerű megközelítésnek számít a pszichológián belül, ám hogy mit is jelent pontosan ez a kifejezés, már nem olyan egyértelmű. A Jeffrey Young által kidolgozott tizenkilenc séma komplex módon mutatja be, hogy a kora gyermekkorban kialakuló, önmagunkról és az emberi kapcsolatokról szóló lenyomataink hogyan határozhatják meg akár egy életre azt, milyen szemüvegen át szemléljük…
bővebben

A Pszichoforyou-n sokat olvashattatok már arról, hogy milyen nagy jelentősége van a szüleinktől kapott mintáinknak, gyerekkori tapasztalásainknak. Az egyéni megélések mellett, írtunk már cikket a történelmi traumáink – jellemzően negatív – pszichés hatásairól is. De mi a helyzet a kollektív tudásunknak azzal a részével, ami nem a tudattalanunkban lappangva akadályoz minket a boldogulásban, hanem pont…
bővebben

Mikor érzed azt, hogy élsz? Melyek ezek a pillanatok? Mikor tudod ezt kimondani? Mit jelent megélni, és mit jelent leélni az életünket? Milyen érzés a saját életedet élni? Miért lenne fontos, hogy a leélt pillanatok megörökítése és megosztása helyett a megélésre koncentráljunk? Mennyi időre van szükség ahhoz, hogy egy „picit megpihenhessen a lélek”? És hogy…
bővebben

Manapság fénykorát éljük az érzések és tulajdonságok címkézésének. Muszáj mindenre fogalmakat és jelzőket találnunk – hogy aztán kialakuljon egy idegenkedéssel vegyes viszonyunk a megjelölt dologhoz. Ilyen sorsra jutott az érzékenység is, melyre gyakran pejoratív színezettel tekint a közvélemény. Misztikusságát csak fokozta, amikor a pszichológiai kifejezések palettája a „szuperérzékenység” fogalmával bővült. Bár kíváncsian vizsgáljuk ezeket a…
bővebben

„Minden olyan fontos kérdésről beszélni, beszélgetni kell, amelyre nincsen olyan egyetlen és örökérvényű válasz, amely minden érintett életét optimálisan irányíthatná. A halál, a meghalás is ilyen” – vallja Biró Eszter, a Magyar Hospice Alapítvány pszichológusa. Az alapítvány nagy és tiszteletreméltó munkát folytat azért, hogy a halált és a haldoklást borító lepel lehulljon, és minél őszintébben,…
bővebben

„Teljesen odavagyok a páromért, egyszerűen ő a legjobb!” „El se hiszem, hogy egy ilyen csodálatos ember pont engem választott!” Élnek köztünk olyan emberek, akikre istenségként vagy éppen királynőként néz fel társuk a párkapcsolatukban. Szerelmük leginkább egy rózsaszínű amerikai álomnak tűnik, pedig a felszín mögött gyakran két elmagányosodott ember él együtt. Nézzük, hogyan válhat a másik…
bővebben

Élet egy kis faluban vagy a fővárosban? Nem kell igazságot tennünk, hogy melyik a jobb. Köztük is létezik még néhány árnyalat (nagyváros, kisváros): mi pedig sokfélék vagyunk, sokféle igénnyel. Ez a cikk sem azért született, hogy állást foglaljon egyik vagy másik mellett. Inkább amiatt, hogy megmutassa: akadnak, akiknek az életében elérkezik egy helyzet, amikor dönteni…
bővebben