„(…), érzed a belőle áradó szeretetet, és ettől egyszerűen jobban érzed magad” – így folytatódik a címben kiemelt gondolat, ami egy, a börtönben állat-asszisztált terápiás foglalkozáson részt vevő férfitól származik. Ám korántsem ő az egyetlen, aki így vélekedik: egy kutya jelenléte sokak számára csak a varázslathoz hasonlítható.

„Szeretlek, de nem vágyom állandó kapcsolatra!” „Most még nem állok készen, de nagyon fontos vagy nekem…” Most akkor mit is akar…?! Nem csoda, ha teljesen összezavarnak ezek a mondatok egy ígéretesnek induló kapcsolat küszöbén, vagy éppen közepén. Ha eltekintünk a formaságoktól és a ködösítéstől, az üzenet egyértelmű: „nem szeretnék elköteleződni”. Bár bizonyos távlatból ezt tisztán…
bővebben

„A humor isteni villámfény, amely a világot a maga erkölcsi többértelműségében mutatja meg, az embert pedig mélységes illetéktelenségében, hogy megítélje felebarátait; a humor az emberi dolgok viszonylagosságának mámora; különös gyönyörűség, mely abból a bizonyosságból fakad, hogy nincs bizonyosság. […] Elszorult szívvel gondolok arra a napra, amikor az emberek már nem fognak nevetni.” Írja Milan Kundera…
bővebben

„Március 16-a óta nem mehettek iskolába a gyerekek, és a nyár kezdetével még egy darabig biztosan itthon maradnak. Kiszámoltuk: 15 hét telt el, és még 9 van vissza. Nagyon sok…” – meséli egy, a távmunka–távoktatás–gyerekfelügyelet Bermuda-háromszögében fuldokló édesanya. Ez azt jelenti, hogy a gyerekes családok gyakorlatilag az év felében voltak, vannak – és minden jel…
bővebben

Egy korábbi cikkünkben írtunk már arról a nulladik lépésről, mely megelőzi azt, amikor valaki felkeres egy pszichológust, hogy segítséget kérjen. Ilyenkor belátjuk azt, hogy nem vagyunk mindenhatóak, továbbá elfogadjuk, hogy ugyan a problémák az élet természetes részei, mégis lehetnek olyan élethelyzetek, döntések és elakadások, amelyekkel nem tudunk egyedül megbirkózni. Ezzel együtt felismerhetjük azt is, ha…
bővebben

Számos mondás forog a köznyelvben arról, hogy mennyire fontos a családban az elfogadás. Ugyanakkor a családi összetartás törvénye olyan mélyen beivódott a gondolkodásunkba, hogy sokszor akkor is mindenek fölé helyezzük, amikor rokoni kapcsolataink nemcsak hogy nem  teremtenek harmóniát, de akár életre szóló sérülések forrásai. Mégis könnyebben felmentjük családtagjainkat a vérségi kötelékre hivatkozva. Miért van az,…
bővebben

Hol tart az életem, és hol szeretném, hogy tartson 365 nap múlva? Fontos, hogy legyenek céljaink és adjunk magunknak időt arra, hogy megálljunk, ránézzünk az életünkre, elmerengjünk és elgondolkodjunk annak folyásán. Tudjuk, hogy ez mind-mind hasznos. De hogyan is kell ezt csinálni? Milyen metódus mentén érdemes ránézni az életünk haladására? És hogy hogy jön ide…
bővebben

A szexuális játszmák felismerése a párkapcsolatban olyan, mintha egy jó nagy gyomrost kapnánk. Mély, zsigeri fájdalommal jár, szinte öklendezhetünk tőle, hiszen az az ember teszi mindezt velünk, aki felé elköteleződtünk, akiben maximálisan megbíztunk. Valóban félelmetes felismerni azokat a forgatókönyveket, amik mindig ugyanúgy kezdődnek és végződnek, és megszakíthatatlannak tűnnek – legalábbis külső segítség nélkül.

Lackfi János – saját bevallása szerint – nem tökéletes apa. De elég vele csak egy kicsit beszélgetni ahhoz, hogy gyanakodni kezdjünk: talán nem is a tökéletes, inkább a tökéletlenségében hiteles az igazán rendkívüli. Ennél méltóbb és biztatóbb apák napi üzenetet pedig nem lelni minden bokorban. A hatgyermekes író, költő többek között bezzegapaságról, bocsánatkérésről és családi…
bővebben

Nagy megkönnyebbülést éreztem, amikor nem csak magamnak, hanem másnak is bevallottam: utálok telefonálni! Sose szerettem, egyszerűen nem. Elképzelni se tudom, mások hogyan lóghatnak órákon át a telefonon… Ha meghallom a rezgést (csengőhangom direkt nincs), akárki hív, már kapásból tolom el magamtól a mobilomat, hogy ne is lássam, majd visszahívom… Ez külön lelki felkészülést igényel –…
bővebben